Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
1789 Volt más képviselőtársunk részéről is ilyen módosító indít vány, sajnos a kormány nem fogadta el. Márpedig úgy gondoljuk, hogy a mintegy 95 milliárd forintot tartalmazó Munkaerőpiaci Alapból a mezőgazdasági termelők támogatására is néhány milliárdot minden további nélkül lehetne fordítani. Egyben egyetértek azokk al a törekvésekkel is, amelyek termelőszövetkezeti körből indultak; bizony ott is a terhek egy részének az átvállalása igenis méltányos, bár hozzáteszem, hogy végre meg kellene határozni - és nem ezen vita és ezen törvényjavaslatok kapcsán - a szövetkezete knek a szociális tevékenységét, olyan funkcióját, amely igenis az állam, az állampolgárok részéről megértést igényel, és ennek a megértésnek a gyakorlati megjelenése valamilyen adókedvezmény vagy pedig közvetlen támogatás kell hogy legyen. Azt hiszem, ez u gyanúgy elfogadható. Glattfelder Béla képviselőtársam nagyon helyesen hívta fel a figyelmet arra - és itt egy másik módosításra utalok, ez a nyilvántartással kapcsolatos , hogy a végső javaslat szerint nyilvántartásra kötelezett az az őstermelő, aki egyré szt kiváltja az őstermelői igazolványát, árutermelő; és ezért kisüzemének a vagyoni, illetve pontosabban az eszközállományáról - istálló, mezőgazdasági gépek, földterület - adatszolgáltatást kell adnia. NyugatEurópában ezt nem törvény írja elő kötelező mó don, hanem helyesen - ahogy Glattfelder Béla említette - ösztönző módon fizet az ottani statisztikai hivatal, tartományok fizetnek érte, mezőgazdasági minisztérium, hogy ilyen adatszolgáltatás reprezentatív módon történjen. És akik részt vesznek ebben az a datszolgáltatásban, azok például adókedvezményben részesülnek. Németországban 2000 márka évi adójóváírás van abban az esetben, ha a mezőgazdasági egyéni vállalkozó, családi farm magára vállalja az adatszolgáltatással járó többletterheket, akár adminisztrat ív, akár egyéb terheket. Azt hiszem, ez a helyes megoldás, az ösztönzés, nem pedig a kényszerítés. Egészen biztos vagyok benne, hogy néhány ezer árutermelő családi farm pontos megfigyelése egy évtizeden keresztül adna annyi tapasztalatot, hogy a piaci zava rok elhárításához vagy egyéb más piacszabályozási problémának a megoldásához ezek az információk tökéletesen elegendők lennének. A Magyar Demokrata Néppárt meg fogja szavazni ezt a két módosítócsomagot. Úgy gondoljuk, hogy az agrárprogram, a nemzeti agrárp rogram keretében azokra a kérdésekre, amelyeket ez a két módosítás nem is oldhat meg, természetesen mindenképpen vissza kell térni. Kell egy világos jövőkép, hogy mit, milyen agrárpolitikát, milyen birtokpolitikát és milyen támogatáspolitikát kíván a magya r kormány, és ennek a politikának végre tartósnak kellene lennie. Tehát legalább háromöt évre előre igenis jogos az a követelmény egy olyan ágazatban, ahol nagy a kockázat, alacsony a jövedelmezőség, hogy ott előre kiszámítható fejlesztéseket lehessen meg valósítani, legalábbis ez a jogos törekvés, azt hiszem, elfogadható a társadalom egésze oldaláról; és különösen a kormánynak kellene ezen a területen előbbre lépnie. A törvénymódosítócsomag másik része egyéb egyéni vállalkozókkal és általában az egyéni vá llalkozókkal kapcsolatos. Azt hiszem, nagyon helyes az, hogy az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségei újra egy korláthoz kapcsolódnak. A Magyar Demokrata Néppárt üdvözli, hogy a korlátlanságból 99 ezer forintra ez visszajött, ami reálértékben jelentős pluszkedvezmény az egyéni vállalkozók számára, tehát 99 ezer forint a felső határ. Ugyanakkor Csépe Béla képviselőtársamnak igaza van, hogy a járulék alapja a tényleges jövedelem legyen - ezt az Alkotmánybíróság is megállapította , és teljesen mi ndegy, hogy az a 100 százalék vagy az 50 százalék. Ha a 100 százalék vélelmezése alkotmányellenes, akkor az 50 százalék vélelmezése ugyanúgy alkotmányellenes. Azt hiszem, ezzel a módosító javaslattal lesz még a későbbiekben probléma. A Magyar Demokrata Nép párt szerint ez a két módosítás, mint mondottuk, megért volna egy jóval részletesebb vitát, de tekintettel a határidőre, tehát április 1jére, úgy gondoljuk, hogy mindkét módosítócsomag megszavazása helyes és indokolt, és egyben jó figyelmeztetés a kormány számára,