Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1783 elő ítéletekkel szerintem számolni kellett volna. Ha a mai MSZP, a Szocialista Párt valamilyen célzott intézkedést indít a magángazdák ellen, akkor erről sokak számára az önök elődpártjainak bűnei jutnak eszébe. Ezért különösen káros és felelőtlen magatartás v olt ezeket a félelmeket újra feléleszteni. Márpedig az utóbbi hetekben számos olyan mondat hangzott el, amely alkalmas volt erre. Sajnálatos például, hogy a kormány nem képes árnyaltan fogalmazni a kárpótlás ügyében. Amikor - egyébként jogosan - a kárpótlá s hibáira hívják fel a figyelmet, azt gyakran úgy teszik, hogy sokak számára ebből az hallatszik ki, mintha a kormány általában a magántulajdon szükségességét tagadná, pedig ez egész biztosan nincs így. Kár volt arra utalni, hogy a magángazdáknak ma a rend szerváltás miatt rosszabb, mint korábban. Kár volt olyan mondatokat mondani, miszerint akik földhöz jutottak, azok már megbánták, vagy ha még nem bánták meg, hát meg fogják bánni; mert bizony ez mármár úgy hangzik, mintha fenyegetés lenne. Tisztelt Képvis előtársaim! Az elmúlt hetek történetei minket leginkább az érdekegyeztetés csődjére emlékeztetnek. Sajnálatos, hogy miközben egyes érdekképviseletek fölajánlották tárgyalási szándékukat a kormánynak, addig a kormány csak azokkal tárgyalt, akik rögtön és az onnal az utcára hívták a tüntetőket. Ebből sokak számára az rögződött, hogy ez a kormány csak az erőből ért, csak azzal tárgyal, aki rögtön és azonnal az utcára hívja az érdekelteket. Ez a magatartás megítélésünk szerint hozzájárult a tüntetések kiszélesed éséhez és eszkalációjához. Néha úgy tűnt, a kormány szándékosan provokál. Miért kellett volna különben elmondani az emlékezetes erzsébetvárosi beszédet, amely szembeállította a falut és a vidéket? Miért volt szükség Baja Ferenc azon nyilatkozatára, hogy a magángazdáknak azt a bejelentését, miszerint lehetséges, hogy visszaállnak a teljes blokádtól, megfutamodásnak és önfeladásnak minősítette. Ez nem a konfliktusok megoldására való törekvés, ez konfliktuskeresés. Sajnos, a kormány már a konfliktus legelején elvesztette szavahihetőségét. Nyilvánvaló, hogy az az állítás, miszerint az új adó- és tbjogszabályok bevezetése nem jelent érdemi tehernövekedést a gazdák számára, ellentétes azzal a másik érvvel, hogy ha ezeket az adó- és tbjogszabályokat eltörölnék, a kkor az az állami és a tbköltségvetésnek óriási hiányt eredményezne. Sajnos, a kormány érvelése is és a bevezetés módja is hibás volt. A FideszMagyar Polgári Párt egyetért a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének azon javaslatával, miszerint cél szerű lett volna az idei évre a törvények végrehajtását felfüggeszteni, mert így a gazdáknak lehetőségük nyílt volna az átmeneti időben arra, hogy a végrehajtással kapcsolatos adminisztrációs terheket megismerjék, és így elegendő idő maradt volna arra, hog y a kormány az érdekképviseletekkel tárgyalásos úton egy jobb megoldást válasszon ki. Olyan módon is lehetőség lett volna ezt végrehajtani, ahogy tegnap Raskó György említette, ha a kormány intézkedett volna arról, hogy a megnövekedett terheket a Munkaerőpiaci Alapból fedezze a kormány. Az érvek rosszak voltak, hiszen nyilvánvaló, hogy az őstermelői igazolvány bevezetésével nem lehetett volna olyan adatokat gyűjteni, amelyek felhasználhatók lettek volna a piaci zavarok megelőzésére, hiszen itt az adatokhoz való hozzájutás mindig csak a piaci zavarok után történt volna meg. Erre egy tesztfarmrendszer felállítása szolgálna megfelelő eszközül, amelyet egyébként sokan kezdeményeznek a német agrártörvény magyarországi adaptációján keresztül. Viszont fel kell hív ni a figyelmet arra, hogy Németországban a gazdáknak fizetnek az adatszolgáltatásért, nem pedig a gazdáknak kell fizetniük azért, mert adatokat kell szolgáltatniuk. (11.30) Hibás volt az EUra való hivatkozás is. Egyrészt, mert nem igaz, hogy azért kell ez eket a szabályokat bevezetni, mert az EUba be kell lépnünk. Semmifajta ilyen kötelezettség nincsen, ha az EUba be akarunk lépni. Másrészt pedig hibás az a kommunikációs stratégia, ami szerint ha a kormány valami rossz lépést, népszerűtlen intézkedést tes z, akkor azt rögtön és azonnal az EUba való belépés igényével indokolja meg, mert ez az állampolgárok körében a vizes kenderkötél