Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
1694 Országgyűlés elé is , amely, hogy ha minden egyes dokumentációt, amely a kisebbségüggyel és az egyes kisebbségekkel kapcsolatos, belevesznek, több kötetre rúgna. Úgy gondolom, hogy a szerkesztők nagyon tapintatosak voltak a képviselőkkel szemben, amikor ilyen rövidre fogták e zt a tájékoztatót, egyszerűen azért, mert ez egy olvasható terjedelem. És aki valamennyire járatos a kisebbségügyben, a magyarországi kisebbségek problémáiban, az pontosan érzékelte azokat a megjegyzéseket, a felvillanó konfliktuspontokat, amelyek a kisebb ségüggyel kapcsolatosan a számunkra fontosak, a törvényhozó számára megfontolásra ajánlatosak. Valóban az elmúlt esztendőkben - a kisebbségi törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy esztendőben - a legfontosabb változás a magyarországi kisebbségek életé ben az önkormányzatok megalakulása volt: az országos és a helyi kisebbségi önkormányzatoké. Annak idején valamennyien nagy várakozással, ugyanakkor némi kétkedéssel néztünk az önkormányzatiság intézménye elé. Túl vagyunk azon a ponton, amikor ezt egyszerű kísérletnek lehetne már nevezni - ez megfogalmazódott a bizottság ülésén is. Itt a kisebbségi önkormányzatok már az elmúlt, történetileg igen rövidnek tekinthető időszakban is - hiszen nem egészen két évről van szó - bebizonyították az életrevalóságukat; b ebizonyították, hogy igenis funkcionális intézményekről van szó, ennélfogva mindenképpen ebben az irányban kell a magyar kisebbségügynek haladnia. A kérdések egy jelentős része természetesen pénzügyi természetű: a finanszírozás oldaláról a hiányosságokat f ogalmazták meg, s ezek általában jogosnak is tekinthetők, miközben - és ezt el kell mondanom - a kisebbségiek, önkormányzati vezetők, más vezetők általában tudatában vannak annak, hogy az ország milyen teljesítőképességgel rendelkezik ezekben az években. É s bár a hiányérzetüket megfogalmazzák, a követeléseik rendszerint nem haladják meg a teljesíthetőség határait. Kritikailag meg kell emlékeznem arról a megszólalásról, amelyet a bizottság ülésén dr. Kaltenbach Jenőtől hallottunk, a kisebbségek országgyűlési biztosától. (18.00) Ő szóvá tette alkotmányos kötelezettsége értelmében, hogy a beszámoló bizony másfél esztendőt késett. Ennek okairól a miniszter úr az expozéjában részletesen szólt - nem akarom megismételni. Ez természetesen önmagában magyarázhatja a k ésést, magát a késedelem tényét nem változtatja meg. Ezt mindenképpen - legalábbis a jövőre nézve és a magunk számára - el kell ismerni. A bizottság ülésén elhangzott az is, hogy a cigányság rosszabbodó helyzetére nagyobb érzékenységgel, több koordinációva l kellene megadni a válaszokat, hiszen egyszerre kell tűzoltómunkát végezni, és valamiféle távlatos, koncepciózus politikát megalkotni. Erre is kaptunk válaszokat. Az anyag is tartalmaz erre nézve nem kevés utalást. Végezetül a tisztelt Országgyűlés engedj e meg, hogy én is megemlékezzem arról: a kisebbségügy a kevés dolgok egyike, amelyben itt, az Országgyűlésben nem volt, és nincs olyan lényeges politikai nézetkülönbség az itt képviselt pártok között, amely megkérdőjelezné a benne megnyilatkozó szándékokat . Ez az a közös bennünk, valamennyiünkben - akik az eddig eltelt idő tapasztalati alapján foglalkozunk a kisebbségi törvény módosításával , hogy ez a módosítás ugyanolyan nagy többséggel, és a kisebbségek rokonszenvének megnyerése után következzék be, hog y aztán az élethez igazítsuk a törvényt - mert az életet amúgy sem tudjuk a törvényhez igazítani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót dr. Kelemen András ú rnak, aki az emberi jogi bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. július 7én elfogadott törvénynek Magyarországon túlm utató jelentősége van, mégpedig abban, hogy kifejti a magyar alkotmányban foglalt azon megállapítást, hogy az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezőkként elismertek. Ezzel a törvény a magyar államiság legértékesebb
