Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
1691 EL NÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája . Az előterjesztéseket J/3670. és H/3962. számokon kapták kézhez. Megadom a szót dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak, a kormányelőterjesztés előadójának. DR. VASTA GH PÁL igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány első ízben ad átfogó képet, helyzetképet az Országgyűlés és a közvélemény számára a hazai kisebbségek helyzetéről. Egy évvel ezel őtt az Országgyűlés a cigányság helyzetéről tartott vitanapot. Ez a beszámoló kiterjed valamennyi hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségre, és reményeink szerint ez a beszámoló és az azt követő országgyűlési vita újra erre a kérdésre irányítja a közvél emény figyelmét, és egy olyan további közös gondolkodást vált ki, amely a tennivalók meghatározásában jelentős és fontos lehet. Történelminek mondhatjuk azt, amikor négy évvel ezelőtt, 1993ban az Országgyűlés akkori hat pártja elfogadta a kisebbségi törvé nyt, amelynek kialakítását és elfogadását egy hosszú egyeztetés előzte meg a parlamenti pártok között. Hogy ez a munka mennyire volt megalapozott, azt nagyon jól bizonyítja, hogy a törvény működik - ha nem is minden fogyatékosság és hiányosság nélkül , és térségünkben létrejött az Európában is precedens nélkülinek mondható kisebbségi önkormányzati rendszer. Az is örvendetes jelenség, hogy az az egyetértés, amely a törvény elfogadását 1996ban jellemezte, nem tört meg azt követően sem. Az a konszenzus, amel y akkor 96 százalékos szavazati arányban fejeződött ki, szinte végigkísérte a területen folyó tevékenységet, függetlenül attól, hogy a parlament melyik oldalán foglaltak helyet a képviselők. Ez fejeződik ki abban is, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványban a parlamenti pártok megfelelő képviselethez jutottak. Hasonlóképpen ilyen egyetértés jellemezte a kompenzációs célra fordítható összegek átcsoportosítását a kisebbségi oktatási és kulturális intézmények és kisebbségi önkorm ányzatok számára. A kormány feltett és határozott szándéka, hogy ezzel a beszámolóval és a beszámolót követő vitával továbbra is ez a konszenzus érvényesüljön, s a vita résztvevőitől azt kérjük, hogy ebben továbbra is maradjanak meg alkotó partnernek. Tisz telt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló elkészítésére a kormányt a kisebbségi törvény kötelezte, amely - mint említettem - 1993ban lépett hatályba. Ugyanakkor azt is tudják a jelen lévő képviselők, hogy a beszámoló mintegy egyéves késéssel került benyújtásra, és ennek okai közül néhányat szeretnék megemlíteni; elsősorban azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztására a feltételezettnél később került sor. Miután a beszámoló egészében nagy súlya és jelentősége van a kisebbségi önkormányzatok működésének és tapasztalatainak, ezért a kellően megalapozott kép kialakításához nyilvánvalóan további időre volt szükség. Az olyan intézkedéseket is, mint az országos kisebbségi önkormányzatok székházhoz és induló vagyonhoz juttatása, a kormány szintén a kisebbségi önkormányzatok igényeinek messzemenő figyelembevételével kívánta megoldani. Mindezek következtében csupán 1996ra vált lezárhatóvá a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek kialakítása. Az elmúlt évben több ajánlat közül sor került egys zeri vagyonjuttatásra az országos kisebbségi önkormányzatok számára, amelyek Molrészvényeket vehettek át, és ezzel teljesült az az igényük, hogy biztonságos és jól jövedelmező vagyonhoz juthassanak. Ezek voltak tehát azok a tények, amelyek hátráltatták a beszámoló elkészítését, de mindenképpen megalapozottabbá tették a beszámoló tartalmát. Az 1996 közepén lezajlott széles körű és időigényes szakmai egyeztetés után véglegesítette a kormány a beszámolót, és ennek során a kisebbségek
