Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
1692 országos önkormányzatai i s lehetőséget kaptak észrevételeik és javaslataik írásban történő kifejtésére. Több jogszabályi változás is bekövetkezett 1996ban, amelyre szintén célszerű volt kiterjeszkednie a beszámolónak - mint a közoktatási törvény, az államháztartási törvény, a méd iatörvény vagy a büntető törvénykönyv módosítása , illetőleg az egyes itt jelzett törvények és törvénymódosítások végrehajtási dokumentumainak jelentős része is ebben az időszakban formálódott. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló egyik legfőbb törekvése az , hogy objektív képet adjon a hazai kisebbségek helyzetéről - átfogó képet , és az állapotok korrekt és reális rögzítésére törekszik. Röviden bemutatja a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek legfontosabb demográfiai, nyelvi, szociális és kulturáli s jellemzőit. Másodszor: áttekintést nyújt a kisebbségi önkormányzatok helyzetéről; harmadsorban felvázolja a kisebbségeket e minőségükben közvetlenül érintő jogszabályi hátteret, a kisebbségi célú és érdekű tevékenységek finanszírozási szerkezetét. Negyed szer: szól a kisebbségi oktatásról, a nyelvi és kulturális identitás megőrzését segítő intézményekről. Végezetül ötödikként szeretném kiemelni, hogy a beszámoló különös figyelmet fordít a kisebbségek anyanyelvű vallásgyakorlási lehetőségeire, hiszen a hité let feltételeinek biztosítása az identitástudat megőrzésében fontos és jelentős szerepet tölt be. A beszámoló elkészítésekor számba vettük a kisebbségek körében jelentős hagyományokkal rendelkező civil szervezetek tevékenységét is, olyan közösségekét, amel yek a kisebbségi önkormányzati rendszer bázisát jelentik. Az elmúlt hétnyolc esztendőben több száz kisebbségi egyesület, társadalmi szervezet jött létre, a különböző kulturális értékek és szakmai érdekek ápolására és megjelenítésére. Megalakultak a cigány ság esetében speciális szerepet betöltő jogvédő civil szervezetek is. A kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyik leglényegesebb eleme ugyanakkor az, hogy legitim, választott és reprezentatív kisebbségi partnere lett a helyi és a központi hatal mi szerveknek, és ha nem is ellentmondásoktól mentesen, de nem csupán az egyesületi, hanem az önkormányzati jogosítványokkal rendelkező szervezeti formák jöttek létre. A beszámoló külön fejezete mutatja be az egyes kisebbségeket, élethelyzetüket, sajátossá gaikat, önszerveződésük állapotát, az őket szolgáló intézményeket és kapcsolataikat az anyaországgal. A helyzetértékelés kitér a Magyar Köztársaság kisebbségi tárgyú kétoldalú és nemzetközi kötelezettségvállalására is. (17.50) Tisztelt Ház! A beszámoló - m iként azt már az előzőekben említettem , objektív képet kíván adni. Ugyanakkor nem szándéka a beszámolónak, hogy megkerülje vagy elkendőzze a problémákat, hisz amellett, hogy a rendszerváltás, majd a kisebbségi törvény hatálybalépése óta a magyarországi k isebbségek helyzetében, önszerveződésében, érdekképviseleti és érdekérvényesítési lehetőségeiben, az intézményi szerkezetben jelentős fejlődés következett be, több területen további intézkedések szükségesek, elsősorban a kisebbségi önkormányzatok működőkép ességének javítása, az oktatás minőségi továbbfejlesztése, valamint a cigányság helyzetének javítása, társadalmi integrációjának erősítése érdekében. A Magyar Köztársaságban nincs, és a jövőben sem lehet helye a személyek és csoportok nemzeti, etnikai, val lási, vagy bármilyen más alapon történő hátrányos megkülönböztetésének. Ezért a büntető törvénykönyv múlt évben történt módosítását követően is fokozott felelősséggel kell ezeket a problémákat megközelítenünk. A faji diszkrimináció, illetve a cigányellenes ség megjelenési formáinak folyamatos figyelemmel kísérésében, az ilyen jelenségekkel szembeni fellépésben fontos szerepet játszik a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa; de aktív részt vállalnak belőle a civil szerveződési vagy kisebbségi önkormányzatokh oz kötődő jogvédő irodák is. Sajnálatos és eléggé el nem ítélhető módon még mindig megjelennek helyenként, időnként a munkahelyi - idézőjelbe téve - "hétköznapi", például az egyes szórakozó- vagy munkahelyeken előforduló diszkriminációs esetek, és ezeken t úl fokozott figyelmet kell fordítanunk az egyes szélsőséges csoportok tevékenységére is. E tevékenység ugyan méretében, mértékében nem
