Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 18 (254. szám) - A választásokon minősített politikai pártok, az általuk, illetve jogelődjeik által alapított vállalatok, egyszemélyes kft.-k, valamint az 1990. évi LXXIII. törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezetek tulajdonába,illetve használatába került inga... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
1630 Ha ezzel az értelmezéssel szemben bárkinek ügyrendi kifogása van, javasolom, hogy az alkotmányügyi bizottság mint az erre feljogosított értelmező bizottság sürgősen, a holnapi nap keretében ebben a kérdésben foglaljon állást. Véleménye m szerint, hogy csak két momentumra terjed ki a korlátozás, az összes többiben nem zárható ki ez. Egyébként előfordulhatna egy olyan helyzet, hogy a parlamentben egy viszonylag kis csoport, egy 20 százalékos kis csoport úgy terjeszthetne elő javaslatot - m éghozzá úgy, hogy gyakorlatilag ellene sem lehet szavazni , hogy az akarata mindenképpen keresztülmenne az Országgyűlésen. Úgy gondolom, ezt senki nem gondolta komolyan. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége az alkotmányügyi bizottsá gban támogatta ennek a javaslatnak a megtárgyalását; a Házszabály értelmében ezt a vizsgálóbizottságot, ha a szükséges létszámú aláírás ehhez összegyűlt, létre kell hozni. A kérdés az, hogyan, milyen terjedelemben, mire. A két korlátozás nem zárja ki, hogy ezt a néhány kérdést a későbbiekben tisztázzuk. Néhány ilyen kérdést fel szeretnék vetni. Az egyik: a Házszabály értelmében nem a jelenlegi kormánynak az ellenzéke adja az elnököt, hanem az érintetté. 1994 - a választások - óta tudomásom szerint olyan ing atlanjuttatás nem volt, ami a jelenlegi vizsgálóbizottság tevékenységének a tárgya lenne. Ezért a Házszabály értelmezése szerint nem a jelenlegi, hanem a megelőző kormány ellenzékének kell adnia a vizsgálóbizottság elnökét. Ugyancsak ehhez kapcsolódik egy másik lényeges összefüggés, amely véleményem szerint a határozati javaslatnak a nem kellően végiggondolt megfogalmazása miatt ugyancsak belső logikai ellentmondást tartalmaz. Annak, hogy a jelenlegi parlamenti pártok erősorrendje szerint folyjék a vizsgála t, csak az lehet a logikai indoka, ha a juttatások ebben az időben történtek volna. Ez azonban az előbbiekre tekintettel nincs így. Az ingatlanoknak mind a három csoportja már a jelenlegi parlamenti pártok tulajdonába, illetőleg birtokába került, legkésőbb az elmúlt parlamenti ciklusban. Ha tehát erősorrendet kívánunk felállítani, akkor az erősorrend csak a megelőző parlamenti ciklus erősorrendjét követheti, ha ebben valamiféle logikát keresünk. Természetesen ha azt mondjuk, hogy véletlenszerűen, a mostani parlamentnek az erősorrendjében folyjék a vizsgálat: ezt lehet mondani, csak ebben nem látok valamiféle olyan belső összefüggést, ami ezt indokolná. Hogy miért éppen így, miért nem betűrendben, miért nem hátulról előre, és még folytathatnám: sok hasonló, b első logika nélküli felsorolási javaslatot is lehet felvetni. Ha belső logikát keresek az indítványban, akkor az csak az lehet, hogy a megelőző parlamenti ciklusnak az erősorrendjében kell elvégezni ezt a vizsgálatot. Természetesen ez sokkal egyszerűbb is, hiszen valóban az MSZP rendelkezik a legtöbb ingatlannal, tehát ennek a vizsgálata nagymértékben megnehezítené azt, hogy a vizsgálóbizottság a könnyebb feladattal, a kevesebb ingatlan vizsgálatával időben tudjon végezni. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibo r, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Végül még egy kérdésről szeretnék beszélni. Az ingatlanoknak jogilag három, élesen elkülöníthető csoportja van; azon a szemponton túlmenően, amiről Kristóf István beszélt, én más oldalról szeretném ezt megközelíten i. Van az első halmaz: azok az ingatlanok, amelyek az egykori MSZMP tulajdonából vagy kezeléséből az MSZP birtokában maradtak. 199293 környékén - az akkori hatpárti egyeztetések során - szinte már normaszöveg készült el ennek a kérdéskörnek a rendezésére; akkor a közismert székházüggyel kapcsolatos körülményekre tekintettel ez a kezdeményezés elhalt, nem rendeződött. Bár 1990 nyarán - a korábbi törvény rövid határideje miatt - ezt már rendezni kellett volna. Egyébként ebben a körben az Országgyűlés azóta s em tett eleget annak a kötelezettségének, amelyet maga elé szabott még 1990ben - az ideiglenes törvény meghozatalakor - ebben a kérdéskörben. Tehát ez az egyik csoport. A másik csoport az 1991. évi XLIV. törvény alapján a pártok tulajdonába adott ingatlan oknak a köre. Ennél lényeges az, hogy az akkori kormány apparátusa által előkészítetten, az akkor egységes
