Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN (MDF):
1498 Idetartozik még: többször felveti, hogy Szilágyiné a hozzászólásában az olajkere skedelem bonyolítását tekintve kifogásolta, hogy olyan offshore cégek vesznek részt, amelyeknél a tulajdonos álcázása és leplezése a legfontosabb. Valóban, ez a kérdésfelvetés pontatlan, de nem a lényeget érintően. Csak annyiban, hogy nem az olajkereskede lemben, hanem az adósság lebontásában vesznek részt tulajdonosként ezek az offshore cégek, amelyek Panamában, Delaware államban és egyéb helyen vannak bejegyezve. Ezt közismerten arra használják, hogy leplezzék az eredeti tulajdonosukat. A képviselőket, a kik feltették a kérdést a parlamentben, a vizsgálóbizottság valóban meg kívánta hallgatni. Az alelnök úr ezt egy kicsit más színezetben adta elő, ezért fontosnak tartom, hogy ezt pontosítsuk. A bizottságban felvetődött, hogy milyen információkat várnak a k épviselőktől. Annak nagyon rossz a kicsengése, hogy egy képviselőt azért bizottság elé citálnak, mert kérdést tett fel. Szeretném hangsúlyozni: a bizottság egyhangúlag döntött úgy - kormánypárti és ellenzéki képviselők , hogy az alkotmányügyi bizottsághoz fordul, és állásfoglalást kér az alkotmányügyi bizottságtól, hogy milyen keretek között hallgathatók meg a képviselők. Hangsúlyozni kívánom, hogy egyhangúlag hoztunk ilyen döntést. Arról nem tehetünk, hogy ezzel a kérdéssel az alkotmányügyi bizottság érde mben vagy számunkra használható módon nem foglalkozott. Úgy döntött, hogy a későbbiekben általánosságban kíván erre a kérdésre válaszolni. A bizottság a mai napig nem kapott erre választ. Meg kell jegyeznem, pontatlan volt az a megfogalmazása, hogy nem jel ent meg képviselő. Én a magam részéről ott voltam ezen a bizottsági ülésen. Varga Mihály - aki a bizottságnak nem tagja - ott volt a bizottság előtt, és pontosan azért nem került sor a meghallgatására, mert a bizottság egyhangúlag döntött úgy, hogy kérjük ki az alkotmányügyi véleményét. Boross Péter meghallgatásáról: a bizottság ismeretlen szempontok alapján úgy döntött, hogy meg kívánja hallgatni Boross Pétert. Köszönetet mondott Vancsik Zoltán képviselő úr. Hozzá kell tenni, hogy a bizottság ülésén a bizo ttság feladatkörébe tartozó kérdéskörben senki egyetlen kérdést sem tudott Boross Péterhez intézni. A jegyzőkönyvek tanúsítják: úgy zárult le a meghallgatás, hogy egyetlen kérdés sem hangzott el, majd bizottsági ülést követően Vancsik Zoltán kezdeményezésé re egy beszélgetés zajlott le, hogy mondja el a véleményét és a tapasztalatait, hogy hogyan lehet az államadósságot lebontani. Tehát a bizottság nem minden esetben volt megfontolt, amikor a meghallgatás intézményét próbálta alkalmazni a HFT szerepéről. A m últkor igyekeztem válaszolni erre a kérdésre. Létezik bizonyíték abban a dokumentációban, amit a képviselő úr is megkapott a HFT törekvéseiről. Egyetlen új elem van a dologban, amelyről említettem, hogy a parlament plenáris ülésén nem tudok bővebben vélemé nyt mondani, illetve annak tartalmát ismertetni. Azt a részét Nemzetbiztonsági Hivatalban tett látogatásom alkalmával ismertem meg. (22.40) Ez a bizottsági ülést követően, a bizottság munkájának lezárását követően történt, így azt akkor a bizottságban felv etni nem tudtam. Az adósságlebontásnál, hogy hogyan szivárgott ki az úgynevezett minimális ár, az a bizonyos 58 százalékos ajánlat, és hogy vád érte Hujber Ottót, hogy kiszivárogtatta: nem érte vád, a tárcaközi bizottság kialakított egy véleményt, amit kés őbb egy kormányhatározat rögzített, hogy mi legyen ez a minimális ár. Ezt a tárcaközi bizottság ismerte. Az a súlyosan összeférhetetlen helyzet állt elő, hogy a tárcaközi bizottság tagja, aki részt vett e minimálár kialakításában, és a bizottság tagja, egy úttal ajánlattevő is volt, így ismerhette. Ennek a vállalkozónak, aki ajánlatot tett, és a tárcaközi bizottságnak is tagja volt. (Vancsik Zoltán: A többi kilencvenkilenc hova tűnt?) Elnézést, képviselő úr, szeretném elmondani, türelmesen meghallgattuk önt, önnek is lehetősége lesz, hogy elmondja. Tehát az a személy, aki egyúttal tagja volt a tárcaközi bizottságnak, ajánlatot is tett, nem kellett neki különösebben kiszivárogtatni, hisz ő maga tett ajánlatot arra az adósságlebontásra, aminek a kidolgozásában ő részt vett. Ezt említettük mi súlyosan összeférhetetlennek.
