Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
1492 A második szemp ont, azaz az orosz államadósság lebontásának kérdéskörében a vizsgálóbizottság megállapította, hogy az orosz föderáció által a Szovjetuniótól átvállalt és Magyarországgal szemben fennálló mintegy 900 millió dollár adósság lebontására a magyar kormány az 10 90/1994. számú határozatával tárcaközi bizottságot hozott létre. A tárcaközi bizottság feladata volt a magyar követelés érvényesítéséhez szükséges szervezeti feltételek megteremtése, az eljárási rend kidolgozása, a törlesztéssel összefüggő javaslatok elbír álása, valamint a nemzetközi tárgyalások lefolytatására jogosító meghatalmazások kiadása. A bizottság elnöki tisztét a mindenkori ipari és kereskedelmi miniszter, a megalakuláskor Pál László látta el. A bizottság elnökhelyettese és tagjai különböző miniszt ériumok képviselői voltak. A bizottságnak tagja volt továbbá a Pál László elnök által delegált Hujber Ottó, aki a bizottságban az üzleti szférát képviselte, és aki a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület, valamint a Magyar Szocialista Párt vállalkozói tago zatának az elnöke volt. A pénzügyi konstrukció szerint a tárcaközi bizottság az orosz államadósságot olyan magyarországi vállalkozók részére értékesíti, akik ezért Oroszországból árut tudnak beszerezni, az árut szállító orosz vállalatok követelé seit pedig a fennálló államadósság terhére az orosz állam egyenlíti ki. A Miniszterelnöki Hivatal által is lefolytatott vizsgálat megállapításai szerint a tárcaközi bizottságnak mind az ügyrendje, mind a tényleges ügymenete, mind pedig a jegyzőkönyvvezetés e hiányos volt az orosz államadósság leépítése körében, az erről szóló kormányhatározatot követően sem jelent meg pályázati felhívás az érdeklődő cégek körének felmérésére, s így a jelentkező cégek tekintetében a versenyhelyzet csupán korlátozott volt. Vég ül ugyancsak a Miniszterelnöki Hivatal vizsgálati megállapításai szerint Hujber Ottó bevonása a tárcaközi bizottság munkájába helytelen döntés volt. Mindenképpen el kellett volna kerülni ugyanis - folytatja a kormányzati vizsgálati jelentés , hogy Hujber Ottó azon döntéseknek is a részese legyen, amelyek a saját érdekeltségeire vonatkoztak. Mindez elősegítette - folytatja a kormányzati vizsgálati jelentés , hogy a Hujber Ottó érdekeltségi köreibe tartozó cégeket a tárcaközi bizottság előnyben részesítse. Tehát Vancsik Zoltán MSZPs képviselő úr nemcsak az általa is megszavazott vizsgálóbizottsági jelentés megállapításaival került ellentétbe, hanem a kormány által lefolytatott vizsgálati jelentés megállapításaival is. (22.10) Mindezek miatt a kormány az 112 9/95. számú határozatában elrendelte, hogy "a tárcaközi bizottság munkájának szabályszerűségét meg kell teremteni, gondoskodni kell arról, hogy a lehető legszélesebb körből legyen lehetőség kiválasztani a pályázókat, és biztosítani kell, hogy a döntések ki alakításában egyéni érdekek ne játszhassanak szerepet". Szintén idéztem a kormányzati vizsgálóbizottsági jelentésből. Az országgyűlési vizsgálóbizottság teljes mértékben egyetért a Miniszterelnöki Hivatal vizsgálati megállapításaival, amelyek a tárcaközi b izottság több szempontból is elfogadhatatlan működésére vonatkoznak, és szemben állnak a tárcaközi bizottságot létesítő 1090/1994. számú kormányhatározattal. Az országgyűlési vizsgálóbizottság ezen túlmenően megállapította, hogy a tárcaközi bizottság az em lített és a tárcaközi bizottság működése szabályszerűségének helyreállítását elrendelő kormányhatározatnak sem tett eleget, ugyanis pályázat kiírására azt követően sem került sor. Korábban megjelent ugyan két tájékoztató: 1995. január 14én a Világgazdaság című újságban, majd az Ipari és Kereskedelmi Közlöny 1995. április 17ei számában, azonban ezek nem minősíthetők sem pályázatnak, sem versenytárgyalási felhívásnak (Vancsik Zoltán: Irodalmi mű!) , mivel nem tartalmazták az ajánlatok benyújtásának módját, i dejét és az elbírálási szempontokat sem. Végül a harmadik szempont tekintetében, miszerint az ügyletek intézése során tapasztalható volte összefonódás a politikai szféra, az államigazgatás és a gazdasági élet szereplői között, az
