Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
1493 országgyűlési vizsgálóbiz ottság egyértelműen azt állapította meg, hogy igen. A pályázati kiírás mellőzésével kiválasztott ajánlattevők és a Magyar Államkincstár között 1996. október 1jéig létrejött szerződések jelentős része ugyanis egyértelműen meghatározott gazdasági érdekcsopo rtokhoz, éspedig többek között a tárcaközi bizottság munkájában részt vevő Hujber Ottó gazdasági érdekeltségeihez kapcsolódnak. Ha bizonyos érdekcsoportok pályázati kiírás nélkül, versenyeztetés nélkül jutnak üzleti lehetőséghez egy olyan tárcaközi bizotts ágtól, amely tárcaközi bizottságnak olyan tagja is van, aki ezekben az ügyletekben gazdaságilag érdekelt - ha ez nem összeférhetetlenség, akkor nem tudom, hogy mi az összeférhetetlenség. Azt, hogy ez összeférhetetlenség, maga a kormányzati vizsgálóbizottsá gi jelentés is megállapította. A Kereszténydemokrata Néppárt rendkívül fontos értéknek tartja a közélet tisztaságát. A formálódó magyarországi demokráciában teljesen elfogadhatatlan, hogy a politika, a közigazgatás és a gazdaság között megengedhetetlen öss zefonódás legyen, és különösen elfogadhatatlan ez az ország jelenlegi helyzetében, amikor a kormányzati politika következtében a lakosság milliói szinte elviselhetetlen terheket kénytelenek viselni. Mindez rossz üzenet Európa felé is, hiszen a tiszta struk túrák helyett egy olyan országképet mutat, amelyben megengedhetetlen összefonódások vannak, amelyek között jogtalan előnyökhöz juthatnak egyesek. Tény ugyanis, hogy tényleges pályázati versenyeztetés nélkül a jelenlegi kormányzathoz politikailag közel álló vállalkozók jutottak nem kis üzleti lehetőségekhez az orosz államadósság lebontása során. Ezt maga a miniszterelnökség által elrendelt vizsgálati jelentés is elismeri, de ezt bizonyítja az is, hogy legalább utólag a kormányzat felmentette Hujber Ottót az említett tárcaközi bizottsági tagság alól, és visszavonta az ugyancsak említett, amerikai székhelyű cég, a HFT koordinátori megbízását is. Megállapítható az is, hogy az Országgyűlés 1995. december 5ei ülésén az azonnali kérdések órájában a hat ellenzéki k épviselő által a szóban forgó ügyben feltett kérdésekre Dunai Imre miniszter nem tudott kielégítő választ adni, illetve azt válaszolta, hogy minden rendben van. Ugyanakkor ezt a választ még a már említett, a Miniszterelnöki Hivatal által az ügyben lefolyta tott vizsgálat is cáfolta, számos súlyos szabálytalanságot állapítva meg. Ha a miniszter kielégítő választ ad az ellenzéki képviselői kérdésekre, akkor országgyűlési vizsgálóbizottság felállítására nem is került volna sor. Valószínűsíthető az is, hogy az e llenzéki képviselők kérdésfeltevései nélkül vagy egyáltalán nem lett volna az ügyben miniszterelnöki vizsgálat, vagy az nem lett volna nyilvános, s így a közvélemény nem is értesült volna az ügy rendkívüli súlyosságáról. Végül arról is szólnom kell, hogy e gy demokratikus jogállamban példátlan módon a vizsgálóbizottság kormánypárti tagjai az ügyben az illetékes miniszterhez kérdéseket intéző ellenzéki képviselőket is vizsgálat alá akarták vonni - elterelni akarván nyilvánvalóan a figyelmet magáról az ügyről , s azt akarták vizsgálni, hogy az ellenzéki képviselők honnan szerezték az információikat. (Vancsik Zoltán: Bizonyítsd be!) Ezt az előttem felszólaló Vancsik Zoltán MSZPs képviselő mint pozitív eljárást említette a kormánypárti vizsgálóbizottsági tagok részéről. Az ellenzéki képviselőknek az alkotmányban és az országgyűlési Házszabályban biztosított joga az azonnali kérdések feltevése az illetékes miniszterekhez. Amikor az ellenzéki országgyűlési képviselők azonnali kérdést intéztek az ügyben az illetéke s miniszterhez, akkor az alkotmányban és az Országgyűlés Házszabályában biztosított jogukat gyakorolták: éspedig a kormányzat ellenőrzését. A kormánypárti vizsgálóbizottsági tagoknak az égvilágon semmi köze nincsen ahhoz és nem jogosultak vizsgálni azt, ho gy egy ellenzéki képviselő milyen információk alapján tesz fel kérdéseket egy miniszternek. Az, hogy a kormánypárti vizsgálóbizottsági tagok az ellenzéki képviselőket is vizsgálat alá akarták vonni, a legsötétebb diktatúrák idejére emlékeztet, és csak azt tudom erre mondani, ha jóhiszemű vagyok, hogy Vancsik Zoltán MSZPs képviselő úrnak fogalma sincsen sem az alkotmányról, sem az Országgyűlés Házszabályáról és általában a jogállamról és a demokráciáról.
