Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
1439 Úgy fogalmaztam meg ezt az igényt, hogy az új törvényben ne folytatódjon a pártállam elmélete és gyakorlata. Úgy fogalmaztam meg a követelményt, hogy ha egyszer már az Európai Unió felé tartunk, és be akarunk kerülni, akkor legyen összhangban - vagy a divatos szóval élve: harmonizáljon - az Európai Unió jogszabályaival. Sajnos, e törvényjavaslatnál a jogalkotóban csalódnunk kellett, mert ebből a törvényjavaslatból az látszik, hogy a modern törvény megal kotásában a kormány csak a gondolati megvalósításig jutott el; mert ez a törvényjavaslat az előbb említett két feltétel egyikének sem felel meg. Hogy a törvényhozó is csak a gondolati megvalósításig jutotte el, azt majd meglátjuk a törvényjavaslat szavazá sánál. Én mindenesetre sajnálom, hogy eddig felszólaló képviselőtársaim többsége nem szentelt nagy figyelmet e törvényjavaslatnak, mert véleményem szerint protokollfelszólalások hangzottak el. Még sajnálatosabb az, hogy a kijelölt három bizottság egyike se m vállalta fel a szakmai vitát - ezt a következtetést viszont a bizottsági előadók szavaiból vonom le , holott lett volna mit észrevételezni, lenne mit javítani, módosítani - sőt lehet, hogy módosításokkal sem lehet javítani e törvényjavaslaton, mert sok lesz a koherenciazavar. Ezzel aztán véleményem szerint olyan helyzet állt elő, hogy az apparátus - akik készítették ezt a törvényjavaslatot - beviheti a kormányt, de bennünket is olyan alagútba, amelynek nincs kijárata; sőt, félek attól, hogy már a téglát és a maltert is odakészítették, hogy amikor bemegyünk, akkor befalazzák. Nem tudom, önökben felmerülte a törvényjavaslat tanulmányozása során két olyan kérdés, ami bennem is fölmerült. Az egyik: valóban akare a kormány egy új törvényt, vagy elfogadja a j elenlegi helyzetet? Vagy a másik: az apparátus tude új módon gondolkodni, vagy a régi gondolkodás rabjává lett? De azt illő lenne figyelembe venni, hogy 1974 és 1997 között azért némi változás történt ebben az országban. Csak néhányat említek: megváltozot t a politikai rendszer; megváltozott a társadalmi rendszer; változásban van a gazdasági rendszer; Magyarország szabad és független állam lett; haladunk - vagy haladnunk kellene - a demokratikus jogállam felé, ahol azért az alapvető emberi jogoknak mindenfé leképpen érvényesülniük kell. Hiszen ez a törvényjavaslat mit mutat? Kérem, vegyék elő az 1974es minisztertanácsi rendeletet és az 1/1975ös belügyminiszteri rendeletet! Meg fogják látni, hogy erre épül, azaz folytatja a pártállami gyakorlatot, sőt kiegés zül olyan jogokkal, ami a negyvenes évek végi határőrség sajátja volt. Ezért aztán ki kell jelentenem e törvényjavaslatról, hogy ezt az ötvenes és a hatvanas évek bármely kormánya elfogadhatta volna, mert az akkori diktatúra minden igényét és követelményét ez a törvényjavaslat kielégítette volna. Hiszen mi ennek a törvényjavaslatnak a lényege? Az, hogy egy fegyveres szerven belül olyan hatalmi koncentrációt kíván létrehozni, amely példátlan egy demokratikus jogállamban. Milyen hatalmi koncentráció jön létre ? Olyan, hogy ez a fegyveres szerv gyakorolja a haderő jogait akár önállóan is, gyakorolja a határőrség jogait - nemcsak a határon, hanem az országon belül is , gyakorolja a rendőrség jogait, és gyakorolja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogait. Ezt a hata lmi koncentrációt ráadásul a fegyveres erőknél akarják megvalósítani, ami azért is elfogadhatatlan, mert az ilyenfajta koncentráció kifejezetten a katonai diktatúrák sajátja. (17.40) Nem kellett volna mást tennie a jogalkotónak, amikor megkezdte e törvényj avaslat kidolgozását, mint ki kellett volna tekintenie akár nyugatra - de lehetett volna most már északra, délre, délnyugatra is tekinteni. Ugyanis északon, délen és délnyugaton azt láthatták volna, hogy amelyik állam az Európai Unióba akar menni, a határő rizet terén már szakított a múlttal. Horvátország és Szlovénia például kivette a fegyveres erőkből a határőrséget, és határrendőrséget szervezett. Szlovákia nemcsak határrendőrséget szervezett, de integrálta az országos rendőrség kötelékébe is, és modern g épekkel látta el a határátkelőhelyeket. Erről majd még a részletes vitában az érdekesség kedvéért beszélni fogok.
