Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Személyi ügy: - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
1387 érdekeltségek, netán külföldi termékek fogják megragadni a fogyasztók figyelmét, és félő, hogy ezt a - remélem - növekvő fizetőképes keresletet nem a magyar termékekből, hanem az importtermékekből fogják lekötni. Ez pedig az Európai Közö sség felé menve, különösen az élelmiszergazdaság mai teljesítményét is figyelembe véve semmiképp nem kívánatos. Bővíteni, növelni kellene a termelést, a hazai fogyasztást. Ez részben szemléletváltást is igényel a fogyasztók részéről - ezen is érdemes lenn e egyszer elgondolkodni , de elkerülhetetlen, hogy aktívabban éljünk a megalkotott törvényadta lehetőséggel, és - bár drága - kezdjük el reklámozni hazai termékeinket is. Igaz, ehhez előbb még egy utat meg kell járni: el kell kezdenünk márkásítani ezeket a termékeket, el kell kezdeni élni a védjeggyel és a tanúsítványokkal. S természetesen alapkövetelmény, hogy a termékek minősége standard legyen, hogy reklámozni lehessen őket és fel lehessen rájuk hívni a fogyasztók figyelmét. Jó lenne, ha a most alkotand ó törvény helyes alkalmazásával egyre több hazai hús- vagy bortermék, netán szabolcsi alma, szatmári szilva vagy szabolcsi burgonya megkapó reklámja is megjelenne, mert ennek eredményeként talán javulhatna a hazai termelők termékaránya fogyasztási struktúr ánkban. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Csintalan Sándor képviselő úr két percre kér szót? (Csintalan Sándor: Nem. Rendes felszólalásra.) Akkor egy kis türelmet kérek. Megadom a szót P ancza István képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. PANCZA ISTVÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hatályos magyar reklámjogra vonatkozó részletes tájékoztatást tartalmaz az előttünk fekvő törvényjavaslat indoklása. Ebből megállapíthat ó, hogy a legalapvetőbb szabályokat erre vonatkozóan a belkereskedelmi törvény, az 1978. évi I. törvény tartalmazza. További szabályok találhatók a reklámra vonatkozóan például a médiatörvényben vagy a sajtóról szóló törvényben is. Kiemelkedő szerepe van a reklámok vonatkozásában a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek, amely ilyen ügyekben hatóságként jár el. A fenti és az egyéb reklámra vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott tilalmak megszegésének esetére rendelt szankciók hatástalanok. Amint azt a javaslat indoklása is hangsúlyozza, a magyar reklámjog rendszerét hatékonyabbá kell tenni, és egyidejűleg közelíteni kell az európai jogrendszerhez. A külföldiek javára történő privatizációt követően hazánkban egyre nagyobb szerepet kapott a reklám- és a marketingt evékenység. Ez is indokolttá teszi a jogi szabályozás revízióját. A külföldi befektetőtől elvárjuk, hogy korszerűsítse a termelés technikai feltételeit, magyar munkaerőt foglalkoztasson. Ezzel egyidejűleg el kell fogadni azt is, hogy a külföldi beruházó es etleg számunkra szokatlan, agresszív reklámfogásokkal él. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a külföldi befektetőknek is be kell tartaniuk a magyar törvényeket, jogszabályokat. Erre figyelemmel feltétlenül indokolt és időszerű a reklámjog mod ernizálása, annál is inkább, mert a szétszórt, kazuisztikus szabályok közötti tájékozódás esetenként még a magyar jogkeresők számára is gondot okoz. A jogi szabályozást tehát időszerű felülvizsgálni, egyértelművé és áttekinthetőbbé tenni, elsősorban arra f igyelemmel, hogy ezáltal biztosítsuk és elősegítsük a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelmét, a fogyasztók tisztességes és magyar nyelvű tájékoztatását. Sajnálatos, hogy a javaslat nem minden vonatkozásban felel meg a fenti kívánalmaknak. (19.00) Megal apozott kifogások vethetők fel ugyanis már a tervezet általános rendelkezéseivel kapcsolatosan, mert olyan fogalmakat határoz meg, amelyek más jogszabályokban vagy az alkotmányban már rögzítésre kerültek. Ilyen például a gyermekkorú, a fiatalkorú, felnőttk orú
