Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Személyi ügy: - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VANKÓ MAGDOLNA (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1377 Tisztelt Országgyűlés! Tizenegy képviselőtársunk jelezte írásban előre hozzászólási szándékát. Ők kapnak szót. Elsőnek Vankó Magdolna képviselő asszony, MSZP, aki t Győriványi Sándor képviselő úr követ, a Független Kisgazdapártból. VANKÓ MAGDOLNA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném a készülő reklámtörvény vitájának egy olyan elemére felhívni figyelmüket, amelyet én ígéretesnek találok. Világossá kell tennünk m indenki számára, hogy az új törvény elsősorban a reklámok tartalmát szabályozza. Más szóval: akit zavarnak az óriásplakátok, aki túl soknak tartja a tévében a reklámokat, az nem talál megoldást az új jogszabályban. Az új törvény másról szól. A fő kérdés az : mit és hogyan közvetít a reklám? Ezt kell a jogszabályban rögzítenünk. Meggyőződésem szerint a törvényen sok múlik majd, hiszen elviselhetővé teheti a reklámmal való együttélést mindannyiunk számára. A tervezet múlt heti általános vitájában azt tapasztal tam, hogy szinte minden hozzászóló említett és támogatott egy fontos szabályozási módot, pedig az nem is szerepelt az előterjesztésben. Az önszabályozásra gondolok. Több képviselőtársam javasolta, hogy a készülő törvény ismerje el a reklám gyakorlatában az önszabályozást mint a törvényhez igazodó, azt kiegészítő szabályozási mechanizmust. A magam részéről ezzel teljesen egyetértek. Tavaly hazánkban is megalakult az Önszabályozó Reklámtestület, tehát más országok gyakorlatához hasonlóan nálunk is a mindennap ok részévé válik az egész reklámszakma által önként vállalt és elfogadott cselekvési szabályrendszer. A reklámoztatók, a reklámügynökségek és a média összefogott annak érdekében, hogy a reklámok elősegítsék a piac működését úgy, hogy eközben etikai normák megállapításával és betartásával lényegesen javuljon a reklámok társadalmi elfogadottsága. Hadd emlékeztessem képviselőtársaimat arra, hogy a szakma spontán módon alakította ki ezt a szabályozási formát, és az mára már eredményesen is működik. Ezért meg ke ll fontolnunk az önszabályozás beillesztését az új törvénybe. Ezt már csak azért is ildomosnak tartanám, mert nemzetközi példák támasztják alá az önszabályozás hatékonyságát. Az Európai Unióban igen sikeres a jogi és szakmai szabályozás egymást kiegészítő működése. Ennek az együttműködésnek a tapasztalatok szerint az üzleti élet és a nagyközönség egyaránt hasznát látja. Nő a bizalom a fogyasztók korrekt, hiteles és társadalmilag felelős tájékoztatása nyomán. Amint látjuk, ígéretes lehetőség az önszabályozás , amely civil mozgalomként, alulról építkezve, a lehető legalacsonyabb szinten kezeli a közízlést sértő reklámokat még azok megjelenése előtt. A szakma belső tízparancsolata komoly erőt képvisel. Az Önszabályozó Reklámtestület működésével jelentősen csökke nhet a reklámetikai, félrevezető reklám miatt kezdeményezett, vagy közízlést sértő bírósági ügyek száma. A szakma által önként vállalt normák és önkorlátozás így hatékonyan egészíthetik ki a gazdasági reklámtörvényt. Mindezek alapján javaslom, hogy az önsz abályozást mint a reklámszakma önként vállalt korlátozó, szabályozó mechanizmusát illesszük be a törvény kontextusába. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit Herbert Fere nc képviselő úr követ az MSZPből. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Átnézve az 1997. évi március 4ei Országgyűlés hiteles jegyzőkönyvének azt a részét, amelyben képviselőtársaim a T/3712. számú törvé nyjavaslatot vitatták a gazdasági reklámtevékenységről, és amihez én magam korábban kétszer is - utoljára néhány hónapja - már elutasított országgyűlési határozati javaslatot nyújtottam be, március 3án pedig 10 módosító javaslatot, örültem, hogy a Ház min den részén a törvényjavaslatot
