Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
1294 nem biztos, hogy a rendsz eren belül kell szerepelnie az adatvédelmi biztosnak. Ezt az intézményt, feladatot az új egészségügyi törvényben szereplő betegjogi biztos köré kellene telepíteni, hiszen a betegnek bizonyos, törvény szabta korlátok között az is alapvető joga, hogy a saját adataival rendelkezzen, és ha ezen jogait sérelem érte, valaki vagy valakik megvédhessék, megvédjék. Jogilag kétségtelenül aggályos a betegek adatainak összekapcsolása, összekapcsolhatósága, de szakmai szempontból kívánatos lenne; s ha ennek eszköze a sze mélyi szám vagy a tajszám, az mindegy, csak a beteg gyógykezelését végzők minél szélesebb köre minél gyorsabban minél több adatot tudjon meg, továbbíthasson kérésre egy adott betegről, hiszen a jó anamnézis fél diagnózis. S néha egyegy tény nem ismerete a beteg számára súlyos, néha végzetes következményeket vonhat maga után. A törvénytervezet szól a betegek kezelését végző egyéb személyek s az orvosok titoktartási kötelezettségéről és ezek feloldhatóságáról is. De arról nem, hogy a mindennapi életben szer encsére egyre gyakrabban alkalmazott számítógépes adatfeldolgozás során miként lehet megoldani az adatok védelmét, a titoktartást, a hozzáférhetőséget. Erről nem szól a törvény, mint ahogy egy új évezred küszöbén a törvénytervezetnek meg kellene említeni a z informatikát, az új adatfeldolgozási technikát nevesítve is; ezt - sajnos - nem teszi. Ez az egyik hiányossága az előttünk fekvő törvényjavaslatnak. Egyetlen paragrafushelyen történt utaláson kívül, nem szól a törvénytervezet a számítástechnikáról, pedig elképzelhetetlen, hogy a jövő egészségügyében nem számítógépeken történik az adatok kezelése, továbbítása. Már most is sok helyen zajlik így, akkor pedig nevesíteni kellene az elektronikus adatvédelem lehetőségeit, ami lehet szoftveres vagy jelszóval véde tt, vagy hardveres megoldású, ezek drágább megoldási módok. (10.50) Hasonlóan, a tárolás egyre könnyebb és gyorsabb különböző számítástechnikai módszerekkel, de akkor a programok védelméről is gondoskodni kell, amelyek ezeket az adatokat reprodukálni tudjá k. A törvényben beszélni kellene a számítógépes hozzáférési jogosultságról is. Ezeknek a dolgoknak költségvonzata is van. A törvénytervezet egyik hibája, hogy nem beszél arról, hogy mibe fog ez kerülni az egészségügyi intézményeknek, hogy hol fogják tároln i az adatokat 30, illetve 50 évig, milyen technikai megoldással. Ha számítógépes, korszerűbb megoldást alkalmaznak, ez drágább; de az adatvédelmi biztosok kinevezésének is van költségvonzata, valamint a ma még szinte mindenütt hiányzó intézményi adatvédelm i szabályok kialakításának is. A törvénytervezet egyébként még két nemzetközi kapcsolódási ponttal is bír. Nevezetesen: az Európa Tanács 108. számú egyezménye, amely a személyes adatok védelméről szól. Ezt az egyezményt Magyarország 1993ban aláírta. Az eg yezmény ratifikálása nem történt meg, mert egyes ágazati speciális szabályok nem születtek meg. Az egyetlen, ami hiányzik, az egészségügyi adatkezelési törvény. A másik az Európai Uniónak egy, a személyes adatok védelméről szóló direktívája. A törvényterve zet ezen direktívával összhangban van, elfogadása esetén Magyarország minden jogharmonizációs kötelezettségének eleget tesz ezen a területen is. A '95ös direktíva kimondja - idézem : "Az egyének védelmét az adatoknak mind automatizált, mind manuális feld olgozása során biztosítani kell, minthogy a védelem terjedelme nem függhet az alkalmazott technikától" - idézet vége , tehát így érthetetlen, hogy a törvénytervezet miért nem említi a számítógépes adatfeldolgozást. Ezen direktívában szerepel egy olyan kit étel, melyet hiányolok a törvénytervezetből, nevezetesen - idézem : "Ha az adatkezelő nem tartja tiszteletben az adatalany jogait, a belső jogszabályoknak bírósági jogorvoslattal kell rendelkezniük, minthogy bármilyen kárt, amelyet egy személy jogosulatla n feldolgozás eredményeképpen szenved, az adatkezelőnek meg kell téríteni, aki e kártérítési felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárért nem felelős". Tehát a kártérítésre vonatkozó jogharmonizációs részt is hiányoljuk ebből a törvény tervezetből. Lényeges dolog, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvény elfogadása esetén nem kell változtatni a jelenleg érvényben lévő dokumentációs nyomtatványokon, a dokumentáció rendszerén. Igen fontos
