Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1295 kérdést old meg a törvénytervezet, nevezetesen azt a kérdést, hogy meddig kell tárolni az adatokat az egészségügyben. Másrészt néhány speciális adathordozóról, mint például a röntgenfilmek tárolási módjáról, idejéről konkrétabban kellene szólni, valamint a röntgenfilmek, boncjegyzőkönyvek kiadhatóságáról is. Az adatok tárolásáról - mágneslemez, irat - minden intézmény maga dönthet, ennek azonban érdekes a költségvonzata is. Tudjuk, az ördög mindig a részletekben van, ezért a törvénytervezet általános része említi, hogy a népjóléti miniszter rendeletben sza bályozza a végrehajtás módozatait, konkrétumait. Ezeket talán jobban meg kellene határozni: mi az, ami igen részletes szabályozást igényel, mert sok vitára adhat alkalmat, ha ezen törvényhez nem készül egy részletes, mindenre kiterjedő végrehajtási utasítá s. A fent említett néhány speciális kérdés kapcsán megfogalmazott aggályaim ellenére a törvénytervezetet időszerűnek, jónak tartom, és elfogadásra ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraib ól.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A miniszteri expozéban is elhangzott é s azt hiszem, a kisgazdapárti vezérszónoklat is kitért arra, hogy eddig nem készült átfogó szabályozás erről a témakörről. De, tisztelt Ház, nem pontos ez a megfogalmazás! A Magyar Köztársaság kormánya 1993. november 2án 13482. számon benyújtotta az egész ségügyi adatok kezeléséről szóló törvényt. Ennek a törvénynek a tárgyalására nem került sor az 1994ben bekövetkezett kormányváltásig, és ezt a törvényt a Borosskormány visszavonta. Képzelhetik, hogy ebben a helyzetben én meglehetősen zavarodott állapotba n vagyok, két macska voltam, álmodtam, és játszottam egymással, körülbelül ez a helyzet. Ugyanennek a törvénynek, mely 95 százalékban megegyezik a most előttünk lévővel, a beterjesztő szövegét is elmondhattam volna, ha némileg másképp alakul a parlament üg yrendje. Kíváncsi lennék azokra a fogalmazványokra, amelyeket a Szocialista Párt vezérszónokai a régi törvénytervezetre készítettek, vajon a hangnem mennyiben változott volna. Én ezek után úgy érzem tisztességesnek, hogy nem megyek bele a törvény részletes méltatásába, ne kívánják tőlem, hogy egy kormánypárti vezérszónoklatot tartsak, de nyilvánvaló, hogy nem megyek át valamifajta demagóg támadásba sem pusztán azért, mert most ellenzéki pozícióból nézem ugyanezt a szöveget. A két szöveg közti megegyezést eg yébként, tisztelt képviselőtársaim, ha veszik a fáradságot, és elballagnak az Országgyűlés adattárába, és leveszik a szöveget, akkor például az általános indoklásban oly mértékben megtalálhatják, hogy egyetlen bekezdés kivételével szó szerint azonos az ind oklás. Ez nem baj, csak ha már más nem mondta el, akkor én elmondom, hogy van egyfajta folytonosság a dolgokban. Ugyanakkor a beszédemet mégis arra szeretném felhasználni, hogy azokról a különbségekről beszéljek, amelyek az elmúlt négy év alatt születtek. Ezek részben szükségszerűek és helyeslendők, például, hogy a tajszám nem szerepelt a régiben, most meg szerepel - ez teljesen egyértelmű. Van néhány dolog azonban, ahol az ember kicsit úgy érzi, hogy egyfajta "na, változtassunk egy kicsit", úgy akarom mon dani, egy kicsit izzadságszagú változtatások történtek, ezekkel részleteiben nem foglalkozom, megítélésem szerint ezek feleslegesek, és még látszik is az igyekezete a fogalmazónak, az elején még kicsit jobban belement a változtatásokba, később pedig már át ment a régi szöveg szó szerint. Vannak azonban ennél fontosabb és talán szóvá teendő változtatások is. Egy kicsit érthetetlen számomra a 4. § (1) bekezdésének a) pontja, amely a célokat sorolja fel és megjelenik az egészségügynek egy roppant fontos célja: a megelőzés. Ha az egészségügy céljai között sorolom fel, akkor értem; de hogy az egészségügyi adatkezelés céljai között mi a tartalma a megelőzésnek? Lajstromba veszem az összes magyar állampolgárt, aki még egészséges és