Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
1293 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Schwarcz Tibo r képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendetes tény, hogy ma napirendre kerül ez a törvényjavaslat, hiszen az adatok, az információk jelentős tömege áras zt el bennünket nap mint nap. A keletkező adatokat, azok hordozóit, valamint azokat a személyeket, akiket ezen adatok segítségével azonosítani lehet, illetve az adatok kezelőit törvényi védelem illeti meg. Az 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak értelmébe n különleges védelmet élvező szenzitív adatnak kell tekinteni az egészségügyi adatokat, s azok csak akkor kezelhetők, ha ehhez az érintett írásban hozzájárul, vagy az adatkezelést a törvény elrendeli. Figyelembe véve azt, hogy az egészségügyi adatok esetéb en nem lehet mindig beszerezni az írásos beleegyezést - gondoljunk a sürgős szükségre, az életveszélyes állapotra , s ha minden esetben írásos beleegyezést írna elő a törvény, az egészségügy működése lehetetlenné válna. Itt szeretnék vitába szállni azokka l, akik a járványügyi bejelentési nyilvántartási rendszert kérik számon a törvényjavaslaton, mondván: személyiségeket, jogokat sért a fertőző betegségek kötelező bejelentése. Egyesek a járványügyi érdeket varázsszónak tekintik - azt hiszem, valóban az , s ilyen esetben a többi embertársunk érdekében ennek alá kell rendelni mindent. Napjainkban igen gyorsan földrészeket átívelhetnek egyes, különösen veszélyes fertőző betegségek, ilyen esetben nem szabad a személyiségi jogokat nézni, vagy az ötvenes évek tör vényhozását idéző gyakorlatnak tekinteni a fertőző betegségek kötelező bejelentését. A mellékletekben szereplő betegségek besorolásán, csoportosításán esetleg el lehet, el kellene gondolkodni, de az elv itt helyes. Itt jelenik meg az, hogy mi a fontosabb: egy közösség érdeke, élete vagy egy személy alapvető alkotmányos jogai. Hasonlóan szeretném megvédeni a törvényjavaslatnak azon paragrafusait, ahol bűncselekmény gyanúja esetén az orvosok bejelentési kötelezettségét írja elő a törvénytervezet. Itt lehetnek jogi aggályok, de ez egy régen bevált gyakorlat, s egyezik az orvosoknak az életre, az élet védelmére tett esküjével. Számos bűnügy úgy derült ki, hogy visszajelentettek a boncolás során, hogy az első vizsgálatot végző orvosban felmerült a bűncselekmény g yanúja - például a gyermekbántalmazások, mérgezések, balesetek stb. esetében. Itt az érintett számára nem is kell minden esetben követni az adatainak feldolgozási útját, ez egy más kategória és szabályrendszer alapján működik és történik, itt az élet védel me élvez prioritást az adatok védelmében szemben. A korszerű WHO- és európai betegjogi szabályozások szerint üdvözlendő, hogy a betegnek joga van megtudni az állapotával kapcsolatos dolgokat, megtekinteni, igényelni, birtokolni ezeket a dokumentumokat. Bel eegyezése nélkül róla szóló adatokat nem közölhetnek, továbbíthatnak, egykét speciális helyzetet kivéve. Ez jó és követendő gyakorlat. Ezen törvényben a betegek joga ilyen értelemben kissé megelőzi a jelenleg hatályos jogszabályokat, s kezdetben az új egé szségügyi törvény elfogadásáig gondot okoz majd, de ez kiküszöbölhető. A megismert, kiadott dokumentum alapján várhatóan növekszik az orvosok, az intézmények elleni perek száma, különösen a halál után az elhunytra vonatkozó összes dokumentum megismerése es etén. Itt hiányoznak azon jogi garanciák, ahol az egészségügyi dolgozók jogait is megfogalmazzák. A dokumentumok megismerhetősége nyíltabbá teszi eddigi szakmai tevékenységünket, minőségi munkára, pontosabb, közérthető dokumentumok megfogalmazására ösztönz i az egészségügyi dolgozókat, orvosokat. A törvénytervezetben pontosabban meg kell fogalmazni, hogy ki kaphatja meg ezen dokumentumokat, például a halál esetén ki minősül közeli hozzátartozónak. A törvényjavaslat erénye, hogy meghatározza, ki kezelheti az adatokat és milyen felelősséggel. Örvendetes az adatvédelmi biztos fogalmának megnevezése az adatkezelőkkel együtt, de ismerve az egészségügyi hierarchizált voltát, ha igen jól és hatékonyan akarjuk védeni a betegek adatait, akkor
