Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
1219 láthatóvá vált, hogy a kormányzati mellény ezen a ponton is félre van gombolva. Ehhez már csak a deáki gondolat kapcsolható: az ilyen mellényt előbbutóbb újra kell gombolni. Min dössze arról van szó, hogy az általunk felvetett és leírt kérdések megválaszolása később lesz időszerű; azokra csak egy új, igazán demokratikus, diktatórikus kormányzati behatásoktól mentes parlamenti bizottság vizsgálata adhat választ. Megállapítást nyert , hogy sem a Hujberérdekeltségek, sem pedig a HFT nem tudtak olajüzletet kötni az oroszokkal. Ezért a parlamenti vizsgálat kényszerűen egy dezinformációs hadművelet célkitűzéseit követte. Ezen az úton járva a bizottság összeférhetetlenségi törvény hiányáb an a hatályos törvények pontatlan fogalmazása, a mesterségesen beépített kiskapuk rendszere miatt nem állapíthatott meg semmi mást, mint amit a Miniszterelnöki Hivatal 1995. december 21én kelt, úgynevezett tényfeltáró jelentésében rögzített. Ez azt a láts zatot kelti, mintha alapos vizsgálat eredményeképpen született volna meg a végső következtetés, amely így szól - idézem : "A vizsgálat során törvénysértés elkövetésére utaló vagy annak gyanúját megalapozó adatok nem merültek fel." (19.50) A valódi történe t egészen másról szól. Arról, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a kormány nem a velünk szemben fennálló adósságot építette le, hanem az oroszokkal szemben egy adóssághegyet épített fel. (Zaj az MSZP soraiban. Varga Lajos: Nem érted? Hányszor mondják el.) A magyarorosz kereskedelmi kapcsolatokban 1994… (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Képviselőtársam, lehetősége lesz majd hozzászólni. Engedje meg, én kaptam szót, hogy kifejtsem a véleményemet! Utána lehet majd a végtelenségig kifejteni a saját véleményét. Köszönöm. A magyarorosz kereskedelmi kapcsolatokban 199495ben 940 millió dollár hiány keletkezett. Vagyis az importált kőolaj tekintetében negatív fizetési mérleg alakult ki. Ezt Dunai Imre, akkori ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozta a vizsgáló bizottság előtti meghallgatása során. Kérdés: hogyan alakult ki a milliárdos adósság? Dunai Imre a bizottság elnökéhez intézett, 1996. február 20án kelt levelében kifejti, hogy a kőolaj és származékai külkereskedelmét fokozatosan liberalizálták. Annyira a zonban nem liberalizálták, hogy a behozatal ne lenne külön engedélyhez kötve vagy törvények által szabályozva; vagy ne működtetnének a Molnál egy 1990ben létrehozott gazdasági bizottságot. A levél szerint: "A bizottság minden hónap végén ülésezik. Feladat a a kőolajértékesítési helyzet és a készletek figyelemmel kísérése, vagyis az exportimport folyamatos kézi vezérlése." A bizottság minden beérkezett ajánlatot megvizsgál, mind az import, mind az export tekintetében, mérlegeli az árakat, és a lehető legga zdaságosabb ajánlatot fogadja el, illetve törekszik a legmagasabb exportár elérésére. A Molhoz kihelyezett bizottságnak nem véletlenül tagja a PM, az MNB, korábban volt az NGKM, majd az IKM. A levél kitér a velünk szemben fennálló orosz adósság leépítéséve l kapcsolatos elképzelésekre. De arról nem történik említés, hogyan sikerült a dollármilliárdos adóssághegyet felépíteni. Az állam hozzájutott az orosz olajhoz 1995 márciusa után is, sőt annak többszörös értékéhez a nagy- és kiskereskedelmi forgalomból kip réselt adó révén. Ennek kapcsán az alábbi kérdések merülnek fel: Hol a pénz? (Derültség a kormánypártok soraiban.) Miért nem fizettek az oroszoknak? Vagy próbáltak fizetni? Mit, mikor, mennyit? Talán az oroszok nem fogadták el? Mit nem, mennyit nem, miért nem? Megvolte az orosz kőolajszállítások szerződés szerinti fedezete? Ha igen, hol, kinél? Milyen értékformában: valuta, transzferábilis rubel vagy értékpapír? Ezeket a kérdéseket, amelyekre választ nem kaptunk, egy számvevőszéki vizsgálatnak kellett voln a már kiderítenie, nem pedig az erre teljesen alkalmatlan parlamenti vizsgálat módszereivel, mely vizsgálat a kormány felelősségének felvetése helyett a Hujberstiklik gumicsontján rágódott. A parlamenti vizsgálatnak nem különböző pótcselekvések elemzéséve l kellett volna foglalkoznia, hanem azzal, hogy a tartozás hogyan keletkezhetett, illetve hogyan növekedhetett ekkorára. Az állam csalárd eladósításához kiknek milyen érdeke fűződik? Az adósság drámai mértékű halmozódását kinek vagy kiknek kellett volna id ejében észlelniük, jelezniük és leállítaniuk?
