Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEMETER ERVIN (MDF):
1208 szállítását köv etően 900 millió USAdollárra és kamataira szűkült. Ez hozzávetőlegesen 150 milliárd forint - tehát azért egy rendkívüli nagyságrendről van szó. A két államfő megállapodását követően már az új kormány 1994. szeptember végén létrehozott egy tárcaközi bizott ságot. Ennek a tárcaközi bizottságnak volt a feladata az, hogy ezeknek a követeléseknek az érvényesítési rendjét, ennek a szervezeti kereteit kidolgozza, valamint a kormányhatározat szerint az adósságleépítés pénzügyi feltételeit, az árfolyamengedmény mért ékét, a fizetés módját ez a tárcaközi bizottság határozza meg, és a feltételeket nyilvánosan meg kell - illetve kellett volna - hirdetni. E helyett a nyilvános meghirdetés helyett született 1995. január 14én az egyik napilapban egy felhívás - másnak nem n agyon mondható , "Behozható orosz gépek" címmel, amely leírja azokat a gépipari berendezéseket, amelyek iránt lehet érdeklődni, és azt mondja: "az importőrök az igényeiket az alábbi címen jelezhetik: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Tímár László minisz teri főtanácsadó". Itt gyakorlatilag az történt, hogy a magyar követelésállományért aki árut tudott vásárolni az orosz piacon, vásárolhatott, tehát a magyar követelésállomány fizetési eszközként funkcionált, és a magyar vállalkozók megvásárolták ezt. Ezt ú gy vásárolták meg a magyar vállalkozók, hogy ez nem volt meghirdetve, nem voltak kialakítva a megfelelő versenykörülmények, és a tárcaközi bizottság... (Vancsik Zoltán: Például?) Ha elmondhatom, tisztelt képviselő úr, akkor utána mindannyian szívesen megha llgatjuk az ön véleményét. Tehát versenyfeltételek nélkül történt ennek a kialakítása, és a tárcaközi bizottság tagja gyakorlatilag belső információval rendelkezett arról, hogy mire szánják, rendelkezett a minimális összegről, és ismeretében volt annak a 3 000es kormányhatározatnak, amely a feltételeket tartalmazta - ezek közül a legkardinálisabb a minimális ár. Ez a tárcaközi bizottsági tag, aki részt vett a bírálásban, ezen információk birtokában cégeket alapított gyakorlatilag ezeknek a követeléseknek a felvásárlására. Úgy vásárolta fel ezeket a követeléseket, hogy nem volt versenyhelyzet, a minimáláron kapta meg ezeket, mert ő bennfentes információval rendelkezett. Őt hívják Hujber Ottónak. Tény és való, hogy a botrány kirobbanását követően a tárcaközi b izottságból "visszavonásra" került, de hozzá kell tenni zárójelben: ez az égvilágon semmit nem jelent, mert minden akkori üzlete és üzleti kezdeményezése megvalósult. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezen felhívás alapján Hujber Ottó nem fordult volna a tárcaköz i bizottsághoz, hisz az ebben szereplő tételek egyike sem tartalmazza azokat az ügyleteket, amelyeket ő kötött. Ő üzleteket kötött vagonok beszerzésére, tehát vagonokat vásárolt, ebben a közleményben ez nem szerepelt, tehát egészen biztos, hogy nem innen v ette az információját; kombájnokat vásárolt, egészen biztos, hogy nem ebből a közleményből vette az információt, ebben ilyen nincsen; és üzletet kötött még olajtárolók alapanyagának a behozatalára - egészen biztos, hogy nem innen vette az információt, mert ennek alapján ezt nem lehetett volna. Ebben a helyzetben, ha nincsen verseny - és ezt a kormány is megállapította , korlátozottak a kiválasztottak, indokolt megnézni, hogy milyen kapcsolat mutatható ki, illetve kimutathatóe üzleti kapcsolat a vállalkozó és a politikai vezető között, azaz felmerül a politikai korrupció gyanúja. Mit is nevezünk politikai korrupciónak? Ha másra nem, arra jó volt ez az olajügylet, hogy a terminológia megfogalmazódott. A politikai korrupció egyfelől azt jelenti, hogy politiku sok anyagi javakért, illegális és nem számon kérhető módon másokkal szemben előnyben részesítenek, kedvező haszonszerzési lehetőségekhez juttatnak gazdasági szereplőket, másfelől pedig a gazdasági szereplők illegálisan és nem számon kérhető módon előnyben részesítenek, anyagilag kedvezőbb helyzetbe hoznak politikai szereplőket, pártokat, politikusokat. (19.00) A bizottság nagyon szemérmes volt ebben a kérdésben, és nem nagyon lépett tovább a rendelkezésére álló információkon, amikor kereste az ipari és kere skedelmi miniszter kapcsolatát azzal a vállalkozóval, akit ő tett a tárcaközi bizottságba. Mind a napilapok hasábjaiból, mind pedig a bizottságban elhangzottakból megállapítható volt, hogy ez a vállalkozó foglalkoztatja fő- és másodállásban az illetékes mi niszter gyermekét, az egyik vállalkozásában - ami áttételesen a pályázó