Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEMETER ERVIN (MDF):
1209 cégeknek is tulajdonosa, ha szerény mértékben is - tulajdonrésszel rendelkezik. Azt is tudjuk, hogy ez a vállalkozó átépítette az illetékes miniszter házát, ezzel közel egy időben. A b izottság úgy döntött, amikor ennek a részleteit ennyi információ után szerette volna tisztán látni, hogy ez a kérdéskör túlhalad a kompetenciáján, és nem vizsgálta. Ezt azért tartom szomorúnak, mert a jelenlegi információk alapján nem sikerült tisztázni az ügyet. Azért mondom, hogy nem sikerült tisztázni, mert az a kft., amelyik átépítette ezt a házat, az év végi adóbevallásában, illetve beszámolójában felsorolta azokat a helyeket, ahonnan bevétele származott, és ennek az illetékes miniszternek a háza nem k erült ezek közé - tehát óhatatlanul tisztázatlan maradt a helyzet. Előfordulhat, hogy csupán arról van szó, hogy ez a kft. elmulasztotta valami oknál fogva a bevételei közé ezt a tételt betenni. De azért lett volna jó tisztázni ezt a kérdést, hogy gyanú ne merüljön fel. Ennek az ügynek a tisztázása elől elzárkózott mind az érintett miniszter, mind pedig az adott korlátolt felelősségű társaság. A politika és a gazdaság összefonódását mutatja az is, hogy ennek a vállalkozónak léteztek komoly kapcsolatai ezzel a tárcaközi bizottsággal, üzleti kapcsolatban állt egyes tagjaival. Az említett Tímár László, aki itt miniszteri főtanácsadóként szerepel, és az ügyet kezeli, az egyik Hujbertulajdonú gazdasági társaságban felügyelőbizottsági tag. Képzeljék el, hogy ez a miniszteri főtanácsadó tárgyal - mondjuk, az Agrolízing ügyében - a minisztérium képviseletében azzal a gazdasági társasággal, amelynek a felügyelőbizottsági tagja. Kérdezem én, hogyan érvényesíti saját magával szemben az állam érdekeit, hogyan oldja fel ezt az ellentmondást. A példa nem fiktív, a példa valós, jegyzőkönyvekben fellelhető ennek a nyoma. Mellesleg: ez a minisztériumi tisztségviselő résztulajdonnal rendelkezik egy olyan kft.ben, amelyben szintén az ominózus Hujber Ottó vállalkozó a fő tulajd onos, és ennek közvetett úton tulajdonrésze van minden létező, ajánlatot benyújtó részvénytársaságban, így az Agrolízingben, a Vagon Lízingben és a Petroltank Részvénytársaságban. A bírálóbizottság, tehát a tárcaközi bizottság tagjai között van olyan szemé ly, aki ennek az ominózus vállalkozónak egy másik gazdasági társaságában felügyelőbizottsági tag, és egy harmadik gazdasági társaságában pedig igazgatósági tag - erről az előterjesztő szólt. Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy kapcsolat van, és a versenyfeltételek kizárása mellett előnyben részesítették a nevezett vállalkozót, aki minimáláron vásárolta meg ezeket a követeléseket. Itt egykét százaléknak is százmilliós nagyságrendű a jelentősége. A jelentés még két gazdasági érdekcsoportot emlí t. Az egyiket Famákacsoport néven említi. A tárcaközi bizottság a hozzá érkezett ajánlatokat több gazdasági társaság esetében - nevezetesen a Famáka, a Bertinus és a Tér és Forma esetében, ezeket a 63 százalékos ajánlatokat, amelyek nem a minimáláron érke ztek , amikor kiderült, hogy a közel állóknak minimáláron értékesítik ezeket a követeléseket, és kérvényt nyújtottak be, széttárta karjait, és elengedte ezt az 5 százalékos árkülönbözetet. Ez magyar forintban közel 600 millió forint. A mai napig nem siker ült érdemi választ adni rá, hogy egy gazdasági társaság ha ajánlatában visszalép, és azt kéri a tárcaközi bizottságtól, hogy engedjen el neki 600 millió forintot, miért, milyen alapon teszi ezt meg a tárcaközi bizottság. Ennél a Famákacsoport tagjaként je lzett Nádor Részvénytársaságnál is tapasztalunk olyan kivételes elbánási módot, amely teljesen idegen a normális ügymenettől. Míg itt egy gazdasági társaságnak úgynevezett tárgyalási engedélyeket kellett kérnie ahhoz, hogy a piacra menjen, ezt ettől a Nádo r Részvénytársaságtól nem követelték meg, sőt a tárcaközi bizottság még nem is tárgyalta az ajánlatát, a minisztérium tisztviselője már levélben értesítette az orosz felet a tárcaközi bizottság kedvező döntéséről, mintegy megelőzve a bizottság döntését. De van tudomásom arról is, hogy a tárcaközi bizottság ezen ominózus részvénytársaság konkurensének nem adott ki tárgyalási engedélyt, aki egyértelműen 1,5 százalékkal nagyobb ajánlatot tett, annak írásban rögzítetten elutasította az ajánlatát. Ha e részvényt ársaság konkurensének is kiadják a tárgyalási engedélyt, és üzletet tudnak adni, 459 millió forinttal nagyobb bevétele származik ebből az egyetlenegy üzletből a költségvetésnek.
