Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEMETER ERVIN (MDF):
1207 ismereteink szerint ennek írásbeli megbízása nem történt, ezért nagyon nehéz ezt utána tetten érni. Sok eseten maga a HFT képviselője a bizottság ülésén vitatta azt az álláspontot, hogy neki az volt a feladata, hogy egy kereskedőházat hozzon létre, amely a magyarorosz olajkereskedelem koordinálásával foglalkozik. Mert váltig állítom, amit parlamenti felszólalásomban mondtam: a HFT a magyarorosz olajszállítás koordinálására próbálkozott, és tett lépéseket. Az egy más ik kérdés, hogy eredmény nélkül. (18.50) Erre három bizonyíték található. Az egyiket nem tudom megosztani önökkel, mert a miniszter úr páncélszekrényében van, és a maximális, 80 éves határidővel tette szigorúan titkossá, de a második számú bizonyítékkal re ndelkezünk: ezt Patkó András készítette feljegyzés formájában '95. február 7én. Ebben pontosan meghatározza ennek a létrehozandó vegyes vállalatnak a fő feladatát. 1. pont: a vegyes vállalat fő feladatai a következők: megvásárolni az orosz fél által bizto sított olajat, leszállítani Magyarországra, raktározni vagy finomítani, és eladni a magyar piacon vagy reexportálni külföldi vállalatnak - tehát a HFT törekvései teljes mértékben tetten érhetők. Én rendelkezem annak a kereskedőháznak az alapító okirata ter vezetével, amelyben a HFT tulajdonosként szerepelt volna. Az ügylet meghiúsult, azért, mert ebben a konstrukcióban nem volt érdekelt a Mol, nem volt érdekelt az orosz fél, és végül a parlamentben kirobbant vita után - és csak a parlamentben kirobbant vita után , illetve a kormány vizsgálata után a HFT megbízását a kormány visszavonta. Ennek a HFTnek a megbízást követően a moszkvai iroda vezetőjévé - tehát a végrehajtás szerint illetékes iroda vezetőjévé - került kinevezésre az akkori ipari és kereskedelmi miniszter, Dunai Imre fia. Tapasztalható volt még egy olyan törekvés - és ezt nyilván tárcaérdekként is lehet interpretálni , hogy az olajért ne készpénzzel, hanem áruval fizessünk. Hasonlóképpen egy támogató levél született Pál László akkori ipari és ke reskedelmi minisztertől 1995. július 3án, amely orosz kollégája figyelmébe ajánlotta az Agroil nevezetű részvénytársaságot egy ilyen csereügylet bonyolítására. Ez sem jött létre, ez sem tudott eredményt felmutatni - az csak a pikantériája a dolognak, hogy a Mol ezzel kezdettől fogva szemben állt, mert a Mol érdeke volt, és aki ezeket a törekvéseket próbálta megvalósítani, az nem sokkal azután a Mol Rt.nek az elnöke lett. Egy momentumot próbált még vizsgálni a bizottság, nevezetesen azt, hogy a lánckereske delem kialakulásának - illetve ha a magyar és az orosz fél közé valaki beékelődik - milyen kihatása van. Nem valami megnyugtató, de rövid választ kaptunk, amely szerint a magyar érdekeltségeket nem lehet ebben a láncban kimutatni. A bizottság az ezt az inf ormációt szolgáltató félre, nevezetesen a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményére volt kénytelen támaszkodni, illetve kész tényként elfogadni, részletesebb információkat erről a bizottság nem tudhatott meg. Összefoglalva: a magyarorosz olajkereskedelemben az ok a törekvések, hogy egy közbeeső láncszem beékelődjön, meghiúsultak, üzlet nem jött létre. Nézzük a másik falatot, ami sokkal jelentősebb és nagyobb: ez az orosz államadósság lebontása. Horváth Vilmos képviselőtársam nagyon jól elmondta, ezért igazán csa k tőmondatokban mondanám az előzményeket: '90ben dollárra váltottuk, illetve egy megállapodás alapján dollárra került átváltásra az államadósság. '94ben, hosszas tárgyalások után, megállapodás született a két ország, a magyar és az orosz miniszterelnök k özött, amely haditechnikai szállításokon kívül - ez nyilván elsődlegesen orosz érdek volt - új lehetőségeket nyitott. '94. április 1jén született egy megállapodás az Orosz Föderáció és Magyarország között, amely a haditechnikai szállítások mellett újabb l ehetőségeket nyitott, nevezetesen a Magyar Köztársaság területén létesülő objektumok létrehozásában való részvételt - itt például a metróra gondoljanak, ne másra. Gépipari termékek szállításával és nem kereskedelmi jellegű szolgáltatásokkal ellentételezhet ő még ez az adósság, és az egyezmény arra is tartalmaz lehetőséget, ami később meghiúsult: az Orosz Föderáció területén lévő tulajdont lehetne vásárolnia Magyarországnak. Ennek az összege 1700 millió USAdollár volt, ami a harci repülőgépek
