Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1148 ilyesféle adminisztratív terheket is róni. Ez megít élésem szerint mind létszámmal, mind dologi kiadásokkal is járna, nem tudom, hogy ezek adva vannake a bíróságoknál. Arról nem is beszélve, hogy iszonyatos adminisztrációt, nyilvántartást zúdítanának rájuk. Erről a dologról tehát ennyit, és azt hiszem, hog y majd a további bizottsági viták során ez még kellőképpen kiértékelésre kerül. Még egy vonatkozásban szeretnék ehhez a szakaszhoz szólni. Sepsey képviselő úr említette a közzétételt a Cégközlönyben. Én magam is terjesztettem elő két indítványt a 71. és 74 . pontok alatt. Látszólag nem olyan kardinális kérdés valóban - bár ahogy vesszük, nem tudom , hogy Cégközlönyben vagy máshol teszik ezt közzé. (20.50) Megítélésem szerint választási lehetőséget kellene biztosítani, hogy a Cégközlönyben vagy két országos napilapban tegye közzé a hirdetményt árverésnél, illetve pályázatnál, mert a Cégközlöny egyrészt szerintem sem erre hivatott, másrészt nem is volna jó, mert ismerjük a Cégközlöny leterheltségét, a megjelenését és egyáltalán a tartalmát is. Általában bevett gyakorlat a gazdasági jog területén - a társasági jog is kitér külön erre - ez a bizonyos "két országos napilap" fogalomkör. Persze mindig lehet vitatkozni azon, hogy melyek ezek és hol lehet hozzájutni. De megítélésem szerint ez viszonylag bevett gyakorl ati megoldás, és kár lenne részben plusz költségekkel terhelni, részben pedig fölösleges adminisztrációra kötelezni bárkit is a gazdálkodószervezetek közül egy cégközlönybeli közzététellel. Megítélésem szerint tehát a vagylagos lehetőség jobb, és mindenkép pen kérem az előterjesztőt, hogy fontolja meg ezen módosító indítványok elfogadását, mert azt hiszem - mint ahogy Sepsey képviselő úr is mondta - a gyakorlati élet szereplői, szinte mindannyiuk elfogadná azt a bizonyos két országos napilapot vagy pedig vag ylagosan kettőt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom, és megnyitom a harmadik vitaszakaszt az ajánlás 104108. pontjai szerint. Felszólaló nem jelentkezett, Brús zel László MSZPs képviselőn kívül, akinek megadom a szót. (Dr. Brúszel László jelzi, hogy nem kér szót.) Nem kér szót. Tisztelt Országgyűlés! Tehát nincs felszólaló, a vita e szakaszát lezárom. Az utolsó vitaszakasz következik az ajánlás 109120. pontjai szerint. Nincs felszólaló... (Dr. Brúszel László jelentkezik.) ...Brúszel László MSZPs képviselő úron kívül, akinek megadom a szót. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Nem megismételve az előbb elmondottakat, a 109. pontb an, illetőleg azt követően, tehát a hatályba léptető rendelkezésekre vonatkozóan van több módosító javaslatom képviselőtársammal. Arra kérem az előterjesztőt, fontolja meg ezek elfogadását. Megítélésünk szerint mind alkotmányjogi szempontból, mind gyakorla ti alkalmazás szempontjából rendkívül aggályos ez a hatályba léptető rendelkezéssorozat, amelyet az előterjesztő tett a törvényjavaslat végén. Javaslatunk arra irányul: tegyünk egy olyan disztinkciót, hogy amennyiben a felszámolás még nem kezdődött meg, ak kor ott az új rendelkezéseket alkalmazzuk, és azokban az eljárásokban, ahol a felszámolás már megkezdődött, ott a felszámolási eljárás kezdő időpontjában hatályban lévő rendelkezéseket kellene alkalmazni. Látszólag lehet, hogy bonyolultabb abban a vonatkoz ásban, hogy immáron most már vagy négy csődtörvényt kellene párhuzamosan is alkalmazni, de sokkal tisztább megoldás lenne ez és bizonyos szempontból követhetőbb - nem akarok kitérni részrendelkezésekre , mint az a megoldás, amely a törvényjavaslat 33. § ( 3) bekezdésében van - és nem folytatva a további hatályba léptető rendelkezésekkel. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
