Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
1145 amit a kormány javasol. Összhangban van minden felszámolási eljárás azzal az alapvető elvvel, hogy a hitelezőt kell védeni. Azt hiszem, a többi módosító indítványomat nem fogom indokolni, nem terhelem ezzel az ebben az időpontban jelen lévő képviselőtársaimat. Nagy lendülettel fogom indokolni a többi módosító indítványomat a bizottsági ülésen, és bízom benne, hogy meg fogjuk találni a megfelelő megoldást. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Mészáros István László képviselő úrnak, SZDSZ. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesen egyetértek azzal, amit Bauer Tamás javasolt, hogy még lehetne várni. Bauer Tamás képviselő úr egy hetet mondott, de az én álláspontom szerint többet is lehetett volna várni. Pár héttel ezelőtt ar ról adtak hírt az újságok - nevezetesen a Heti Világgazdaságban volt olvasható egy nyilatkozat az Igazságügyi Minisztérium egyik munkatársától , hogy igencsak elképzelhető, hogy a közeljövőben törvény születik külön a végelszámolásról, és emiatt a csődtör vényt módosítani kellene. Nem tudom, de ha ez a hír így van, akkor valóban célszerű lenne összekötni a különböző módosítási törekvéseket, amelyek ugyanarra a törvényre irányulnak. Amihez konkrétan hozzá szeretnék szólni, az két módosító indítvány. A 40. és a 43. sorszám alatt terjesztettem be módosító indítványt a törvényjavaslat 12. §ára vonatkozóan. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban mindnyájan egyetértünk, hogy a gazdasági és kereskedelmi élet normáit rögzítő jogszabályoknak ösztönözniük kell a szereplőke t arra, hogy az üzleti életben felelősséggel, gondossággal vegyenek részt. Különösen hangsúlyozni kell, hogy az ilyen kívánatos felelős magatartásra való késztetés különösen fontos egy olyan gazdaságban, ahol aggasztó méreteket ölt a szerződési fegyelem hi ánya, ahol a károk megtérítési esélyeit illetően maguk a hitelezők és a felperesek halmozottan hátrányos helyzetben vannak az igazságszolgáltatás gyengesége által bátorított adósokkal szemben. Tisztelt Ház! Az adósok egyre inkább elszemtelenednek, ezért ne künk kötelességünk mindent megtenni a jogkövető magatartást tanúsító polgárok jogainak erősítése érdekében. Szerintem a jognak honorálnia kell azt, ha a hitelezők nemcsak egyszerűen hiteleznek, hanem igyekeznek különböző fizetési biztosítékok szerződésbe i ktatásával biztosítani a hitelek visszafizetését. Ilyen, a szerződés teljesítését biztosító úgynevezett mellékkötelezettségek közé tartozik például az óvadék vagy a zálogjog, de ilyen kötelezettségek közé sorolható a visszavásárlási jog, a vételi jog vagy az elidegenítési és terhelési tilalom is. A módosító indítványaim közül a 40. sorszám alatt előterjesztettben azt javaslom, tisztelt Ház, hogy maradjon el a törvényjavaslat azon szakasza, amely kimondaná azt, hogy az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a visszavásárlási és vételi jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. Tisztelt Ház! Hitelezővédelmi okok - és a már előbb említett, az üzleti életben kívánatos gondosságra való ösztönzés - indoko lják, hogy azok a hitelezők, akik veszik maguknak a fáradságot, és biztosítékokat kötnek ki, privilegizált helyzetet élvezzenek az adós csődje, felszámolása esetén. Álláspontom szerint ezt az biztosítja a leginkább, ha a tárgybeli biztosítékokkal érintett vagyon nem lesz része a csődtömegnek, hanem abból a biztosítékok jogosultjai közvetlenül elégíthetik ki a követeléseiket. Ezért kifejezetten ellenzem, hogy megszűnjön a felszámolás kezdő időpontjában ez a kötelezettségi kör. Ez az elmondottakon túl azért i s indokolt, hogy így legyen, mert a biztosítékok megszűnése a felszámolás kezdő időpontjában könnyen visszaélésre vezethet. Ugyanis lehetőséget kínál a követelési jogalapot csalárd módon elvonóknak arra, hogy a tulajdonukat erőteljesen korlátozó jogosítván yegyüttestől megszabaduljanak olyan módon, hogy például saját maguk ellen kezdeményeznek felszámolási eljárást. Ennek következtében automatikusan megszűnik mindenféle
