Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1119 magyar kulákokra és egyéb politikai okokból nem fegyveres katonai szolgálatra, hanem munkaszolgálatra behívott és meggyalázott, megtiport emberekre. Kérem, ugyanúgy, ahogy most humánusan az idős emberek életét talán egy picit föl tudjuk javítani a hátralevő idejükben, kérem a tisztelt képviselőtársakat, függetlenül politikai állásuktól, támogassák azt, hogy ezek az emberek is hozzájuthassanak életük végén egy kárpótláshoz és egy kis elisme réshez. Ezért kérem erre a támogatást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (18.20) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót dr. Isépy Tamásnak, aki a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának szavazatát kívánja megindokolni. DR. ISÉPY TAMÁ S (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésre álló időt messze alulmúló rövidséggel szeretném indokolni a Kereszténydemokrata Néppárt és a FideszMagyar Polgári Párt szavazatát. Mindkét képviselőcsoport tartózkodással szavazott. Ellenzéktől szokatlan mó don némi formabontással követtük a kormánynak a magatartását. Mi ugyan csak a gombok közül választottuk a tartózkodást, a kormány azonban a nem cselekvésben választotta a probléma megoldásától való tartózkodást, mert hogyha azt az elfogadott törvényt néztü k, nézzük, akkor a semmi magas fokon történő meghámozása történt. Mindenki egyetért azzal, hogy 4 milliárd forintot életjáradék formájában biztosítunk. De ez egy szál csak a problémacsokorból. Az érdekeltek itt a csokrot várnák. Ezzel szemben nem oldódott meg a probléma, hanem a malomkövet görgetik majd tovább, üsse el majd a következő kormányt a malomkő, mert ez egy befejezetlen történet maradt így. Elvileg van egy közalapítvány, gyakorlatilag nincs alapító okirat, nem láttuk. Gyakorlatilag lenne egy kurat órium, a valóságban az anonymusok gyülekezete. Van egy kárpótlási rendszer, nincs eljárási szabály. Tehát megoldatlan a probléma. Tehát amint mondtam, a tartózkodást kizárólag az indokolja, hogy a semmi meghámozásához igen szavazattal nem járulhattunk hozz á, azzal a megkötéssel, hogy igenis egyetértünk a probléma megoldásával, de akkor meg kell oldani a problémát, nem részletekre bontva kell a kérdésnek majd nyolcszortízszer nekifutni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, aki a Magyar Demokrata Fórum szavazatát kívánja megindokolni. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum tartózkodott a törvényjavaslat megszavazásánál, mert ez a javaslat politikailag elhibázott, jogilag teljesen rossz, emberileg pedig elfogadhatatlan. A kormány a mai napig nem készítette el a közalapítványnak az alapító okiratát, holott hónapok álltak volna rendelkezésére . Ehhez képest ez a törvény továbbra is a semmit adja, de azt valóban nagyon jól adja. Ez a törvény a párizsi békeszerződés végrehajtásáról kellene hogy szóljon, de sajnos, nem arról szól, mert a preambulum, aminek az elhagyására javaslatot tettünk, azt ta rtalmazza, hogy végrehajtjuk a párizsi békeszerződést, és az örökösök nélkül meghalt személyek vagyonát megkapják a közösségek. Ez nem igaz, mert nem a vagyonát kapják meg, hanem egy globál kártérítést kapnak meg, egy globál kártalanítást kapnak meg, mert a párizsi békeszerződést abban a formájában, ahogy Magyarországon 1947ben be lett cikkelyezve, nem lehet végrehajtani. Ez a törvényjavaslat tehát ezt a kérdést nem rendezi. Sajnos, igen fájó, hogy a tisztelt kormánypárti többség nem támogatta, hogy a 67 s zázalékban munkaképességüket elvesztett egykori üldözöttek is életjáradékra válthassák ezt a kárpótlási jegyet.
