Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
1048 Itt kell megemlíteni azt, hogy jó úton jár a szakma, a szakmai szervezetek akkor, amikor egy széles körű összefogást kezdeményezve megpróbálják a törvényhozást olyan módon be folyásolni, amely a szakmai körök számára elfogadható kompromisszumokat tartalmazna. Én MSZPhozzászólóként most csak egy konkrét kérdéssel szeretnék foglalkozni, hiszen képviselőtársaim az általános véleményüket az előzőekben elmondták. Egy örök dilemmára szeretnék kitérni, amit Európában többször és többféleképpen próbáltak megközelíteni: ez a törvényi szabályozás vagy pedig önszabályozás kérdése. Eltérő az európai gyakorlat, hiszen például az Egyesült Királyságban nincs törvényi szabályozás, gyakorlatila g csak és kizárólag az önszabályozás működik; és például a közeli Csehországban nem rég fogadtak el egy reklámtörvényt, ahol ennek valamilyen fajta egészséges keveréke alakult ki. Amikor azt mondtam, hogy jó úton jár a szakma és a kormány, akkor arra gondo ltam, talán van arra lehetőség, hogy a törvény általános és részletes vitájában az az egészséges egyensúly, kompromisszum ki tudjon alakulni, amelyben a törvényi szabályozás egy kerettörvényként lehetőséget teremt arra, hogy a különböző szereplők az érdeke iket pontosan tudják szabályozni. Az önszabályozás beemelésével a törvénybe pedig lehetőséget teremtünk a szakmai szereplők számára a saját pozícióik erősítésére. Azt gondolom, fontos lenne, hogy ezt a kerettörvényt, amit a parlament esetlegesen elfogad a közeljövőben, kiegészítse egy önszabályozó ellenőrzés. Talán a szónak van egy ilyen puhább íze, mint a törvénynek, mégis azt gondolom - és az eddig látott dokumentumok alapján talán van is arra garancia , hogy az önszabályozás néha lehet sokkal szigorúbb is, mint maga a törvény. A szakmai szervezetek tehát magukra nézve elfogadhatnak annál szigorúbb szabályokat is, mint amilyeneket esetlegesen a törvény meghatároz. Azt viszont biztosan látjuk, hogy egy önszabályozó kódex, önszabályozó mechanizmus sokkal ru galmasabb tud lenni, mint egy törvényi szabályozás, tehát alkalmas lehet arra, hogy jobban alkalmazkodjon adott esetben a körülöttünk zajló változásokra. Azt gondolom tehát, hogy az önszabályozás sokkal több, mint egy önkéntes önkorlátozás, ez a szakma szá mára jelent egy bizonyos fajta garanciát. A másik oldalról pedig azt szeretném érzékeltetni, hogy nyilvánvalóan van, amit csak törvényben lehet szabályozni. Tehát nem tartanám szerencsésnek azt, ha Magyarországon eltekintenénk a törvény elfogadásától. Ilye nnek tekintem az alapelvek meghatározását, és ellentétben az előttem szóló képviselőtársammal, nem tekintem ezt olyan tragikusnak, kifejezetten jónak tartom a megfogalmazások, meghatározások egy jelentős részét. Azt gondolom, törvénynek kell szabályozni a tiltások, a korlátozások, a szankciók egy jelentős részét, és az eljárási ügyek egy jelentős részét is, ahogy ez meg is történik ebben a törvényben. Az önszabályozással szemben lehet egy alapvető kritika, miszerint a szakma esetlegesen elejét szeretné venn i egy szigorúbb kormányzati szabályozásnak. Mivel a törvény be van nyújtva, ennek a lehetősége kiesett. Szokták emlegetni azt, hogy az önszabályozással esetleg a szakma nagyjai a versenyt és az újítást megpróbálják megakadályozni. A másik, amit szoktak eml egetni, pedig az, hogy esetleg a szabadúszókat nem érinti az ilyen típusú szabályozás. Azt gondolom, erre a választ a szakmai érdekképviseleti szervezeteknek kell megadniuk. Azt szeretném befejezésképpen említeni, amit Deutsch Tamás itt a reklámkönyvből ki vett idézeteiben ugyan sugallt, de kimondani végül is nem mondott ki: hogy nem lehet úgy szabályt alkotni a reklámról, hogy valaki azt gondolja, a reklámok károsak. Ha valaki így gondolkozna, akkor azt kellene mondania, hogy talán az újság is káros valamil yen formában, a könyvek, a televízió, a mozi. Tehát ilyen formában reklámtörvényt alkotni nem lenne szerencsés, nem szabad. Ezt inkább csak óvatosságból mondom, hiszen a mai szabályozás és az eddigi hozzászólások nem ezt tükrözték. Abból sem szabad kiindul ni semmilyen törvénynél, de itt sem, hogy mindenki meg kívánja sérteni a törvényeket, adott esetben mindenki, aki a reklám szakmában dolgozik, becstelen ember. Abból kell kiindulni, hogy alapvetően tisztességes emberek dolgoznak ebben a szakmában. Valószín ű, hogy van néhány olyan ember vagy cég, olyan szereplője ennek a szakmának, aki úgy gondolja, talán