Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ):
1038 Lesz, aki a tilalmak körét kívánja szűkíteni, bizonyára lesz, aki a tilalmak körét kívánja bővíteni. Bi zonyára számos módosító javaslat érkezik majd be a vita során. Ezek a javaslatok erősíteni akarják majd egyes érdekcsoportok érdekeinek érvényesülését, esetleg új érdekek becsempészését javasolják majd. Egyet itt én is megemlítek. Örömmel hallottam a mezőg azdasági bizottság képviselőjének előadásából is és Bretter Zoltán képviselőtársamnak a szabaddemokrata frakció álláspontját tükröző beszédéből is, hogy azt az önszerveződést, amely törvényi szabályozás nélkül, azt megelőzően kialakult, mindenképpen nevesí teni, intézményesíteni illik ebben a törvényben is. Tisztelt Országgyűlés! Felelősségünk, tudjuk, ezzel a törvénnyel kapcsolatban is igen nagy, igen jelentős. Hogy mást ne említsek meg: a televíziót, a filmet néző ember, a házak falán reklámot megpillantó ember, aki eddig a televízió szerkesztőjét vagy az önkormányzatot szidta reklámokért, ezután előbbutóbb tudni fogja, hogy a reklámjogról, a reklámozási tevékenységről ez az Országgyűlés törvényt alkotott. Tudni fogja tehát mindenki, akit illet, mindenki, aki a reklámmal találkozik, hogy törvény szabályozza a reklámozás tevékenységét, és a reklámozás tilalmait megsértőkkel szemben eljárást kezdeményeznek az arra illetékes szervek. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok között bizonyára nagyon nehé z lesz eligazodnunk. Úgy kell majd mindenképpen eligazodnunk, hogy a különböző érdekcsoportok érdekeit tükröző javaslatok közül kiválasztva a legjobbakat - ha lehet még, és ahol kell , javítsunk a törvényen, de egyébként megismétlem: a szabaddemokrata fra kció ezt a törvényt jónak és alkalmasnak tartja ennek a nagyonnagyon bonyolult gazdasági tevékenységnek a jogi szabályozására. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Deutsch Tamás úr, Fi desz. Szólásra készül Puch László úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Deutsch Tamás úrnak. DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, hogy Magyarországon van legkevesebb három olyan kérdés, amihez mindenki é rt, amely kérdésekkel kapcsolatban mindenki rendelkezik a megfelelő hozzáértéssel, és amely kérdésekkel kapcsolatban nemcsak hogy véleménnyel, de általában nagyon határozott véleménnyel bírnak az emberek. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a kérdéseknek a sorába ta rtozik a foci - erről például volt módunk beszélni a sporttörvény vitája kapcsán , nyilvánvalóan ezeknek a kérdéseknek a körébe tartozik a politika, az országos közélet ügyesbajos dolgai, és ezeknek a kérdéseknek a körébe tartozik megítélésem szerint a r eklám is. Ahogy említettem, a reklámmal, a reklámozással, a reklámok színvonalával kapcsolatban nagyon sok polgárnak van határozott véleménye. Ráadásul ezek a vélemények nem kevésszer érzelmileg igen erősen átélt vélemények. Ma már egy előttem szóló képvis előtársam idézett David Ogilvytól. Én is az ő egyik könyvéből szeretném azt bemutatni, hogy ez nemcsak Magyarországon van így, hisz ő idézi azt a két, igen érdekes - és meglehetős érzelmi túlfűtöttségről tanúbizonyságot tevő - megállapítást, amivel ő az Eg yesült Államokban találkozott; ráadásul egy, a reklámkérdésekkel kapcsolatban oktató tevékenységet folytató professzortól idézi a híres reklámszakember. (11.20) A professzornak az volt a véleménye, hogy "a reklám romboló erő az amerikaiak életében, szellem i és erkölcsi környezetszennyezés, elcsépel, manipulál, őszintétlen, és leegyszerűsít, aláássa a nemzetünkbe és magunkba vetett hitünket". Ezzel szemben David Ogilvy egy másik híres reklámszakembernek, Leo Burnettnek azt a véleményét idézi, aki azt mondja: "A reklám nem az emberi elme legnemesebb teremtménye, mint azt védelmezői szeretnék a nagyközönséggel elhitetni. Nem egyedül rajta áll vagy bukik a kapitalizmus, a demokrácia és a szabad világ sorsa. Éppen olyan ostobaság azt sugallni, hogy emberfeletti l ények vagyunk - mármint a reklámszakemberek , mint elfogadni azt a vádaskodást, hogy embertelenek lennének azok, akik reklámmal foglalkoznak.
