Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
1034 korábban a XX. század első felében a reklám védelmét és korlátait a tisztességtelen versenyről szóló, 1923. évi V. törvény, valamin t az azt módosító, 1993. évi XVII. törvény szabályozta. Hadd idézzek ebből egy nagyon érdekes tényállást, ami úgy szólt, hogy reklámszédelgés. "Reklámszédelgés az, amikor valaki áruja kelendőségének fokozására olyan ténybeli adatot vagy kifejezést használ, mely az árura, a vállalatra vagy bármi más tényre vonatkozóan a fogyasztóközönséget megtéveszti." Reklámszédelgés egy más, már közismert áruhoz hasonló név vagy csomagolás használata is. Úgy hiszem, ma azt a kort éljük, amikor már nemcsak a reklám, hanem más területen is elég sok a szédelgés; ez csak mint jogi érdekesség és kuriózum: akkor nevén merték nevezni a dolgokat és aki szédelgett, azt szédelgőnek hívták. A XX. század végére a reklám egy nagyhatalommá, egy nagy hatalmú iparággá nőtte ki magát, mill iós bevételekkel, amelyeket végső soron - természetesen mint a termék önköltsége - a fogyasztók fizetnek meg. Az árubőség és az új termékek megjelenése miatt azonban szükség is van a reklámra. Nem tagadjuk, nem mondjuk azt, hogy a reklám egy teljesen feles leges valami, mert kell az, hogy a fogyasztó információhoz jusson, és legyen igazi választási lehetősége. A reklámnak azonban ez az általunk is elismert pozitív funkciója nem eredményezheti azt, hogy lényegében maga alá gyűri azokat a területeket, ahol és amiben megjelenik. Ezért szükség van a reklám ésszerű keretek közé szorítására és a tevékenységnek a jogi szabályozására. Ma Magyarországon a reklámjoggal eddig a belkereskedelemről szóló törvény, annak a végrehajtási rendelete, a médiatörvény és bizonyos vonatkozásokban az úttörvény rendelkezései foglalkoztak, vagyis nem létezett olyan világos eligazítást adó, egységes jogszabály, amely a reklám területét a teljesség igényével szabályozni tudta volna. Ennek a hiánynak kíván véget vetni ez a törvényjavaslat ; valamint az előterjesztő az Európai Közösséghez való jogharmonizációt is megjelölte célul. Tehát ennek figyelembevételével, egy ilyen fontos jogszabály esetében én úgy érzem, jogalkotóként mi, az Országgyűlés, amikor az előterjesztést megkapjuk, akkor tu lajdonképpen abból a szempontból kellene vizsgálnunk e törvényjavaslatot, hogy az hogyan felel meg a minőség követelményeinek - és itt nemcsak a reklám minőségére gondolok, hanem a jogszabály minőségére , a jogminőség követelményeinek hogy felel meg; hogy felel meg az információ és az informatika követelményeinek; hogy felel meg a munka értékrendbe illesztésének, és hogy felel meg az optimalitásnak. Vagyis a minőség a reklámban is többször kritikus szerepű tényező; az informálásnak és az információáramlásn ak nincs ilyen módja és területe, amelyre a reklám valamilyen vonatkozásban már rá ne tette volna a kezét - most mindegy, hogy ez helyes vagy helytelen - és a legtöbb reklám a munka által létrehozott javakat propagálja a fogyasztás oldaláról; a munkával sz erzett jövedelmek elköltésére ösztönöz. És mivel a reklám a modern életnek szinte minden szereplőjét érinti, így rengeteg ellentétes erő erőterében fejti ki a hatását, és óriási a jogalkotó felelőssége, hogy a reklám ezt a rendkívül fontos eszközt a társad alom egésze számára optimálisan szabályozza. Itt utalnék Takács Imre képviselőtársamnak az előbbi felszólalására: ő azt mondta, hogy a hatástanulmány szinte már meg is történt azzal, hogy összehívták a szakma legjobb képviselőit, és ők maguk között eldöntö tték, hogy vajon milyen hatása lesz ennek a reklámnak őrájuk, vagyis a reklámozókra, a vállalatokra, és hogy liberálise vagy szorítóe ez a reklám, kiterjesztőek vagy szűkítőek az értelmezések: elmondták ők, a szakma. É nszerintem egy jogszabály jó hatástanulmányának az a követelménye, hogy a társadalomban vizsgáljuk, tehát nem csak egy szakmában, hiszen akkor felesleges egyáltalán törvényhozásról, jogalkotásról beszélnünk - össze kell hívni mindenütt az érintett szakmát, döntsék el maguk között, hogy nekik mi a jó, és akkor azt mondjuk, hogy ez a hatástanulmány. Például lehet, hogy ez történt az adótörvények vonatkozásában, hogy eldöntötte a szakma, az APEH és a költségvetés, hogy neki mi a jó. (Dr. Brúszel László közbesz ól.) Csak kérdés, hogy erre a társadalom - itt mutatják az élő példák - hogy reagál. (11.00)
