Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
96 A másik ilyen az ingyenes vagyonátadás körében a szövetkezeteknek történő ingyenes vagyonátadás lehetősége. Ez alapvetően a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiből, a kormányprogramból származott, ahol is pedig a szövetkezeteknél és az egész mezőgazdaságnál – és elsősorban nemcsak szövetkezeteknél, hanem a kistermelőket is ideértve – az oszthatatlan vagyonként való átengedése azon feldolgozó vagy tároló vállalatok üzletrészeinek, illetve részvényeinek, ami megmaradt az állam tulaj donában gyakorlatilag a mezőgazdaság struktúrájában egy jelentős előrelépés lenne, egy hatékonyabb gazdálkodást biztosítana a magyar mezőgazdaság részére. (11.00) Mi úgy gondoljuk, hogy ezek azok a kérdéskörök, amik a legnagyobb vitát váltották ki, és úgy érezzük, hogy ezekben a kérdéskörökben a gazdasági bizottság álláspontja a jobb, és az alkotmányügyi bizottság álláspontját nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen, elnök asszony. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Kósa Lajos úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnöknő. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a mondandóm bevezetéseképpen elfogadhatatlannal minősítsem azt az eljárást, amit a kormány választott annak kapcsán, hogy a privatizációs tör vényjavaslatot módosítsa! Az előtörténet mindenki számára világos. A három SZDSZes képviselő, aki a most tárgyalt módosító indítványnak az előterjesztője – Bauer Tamás, Tardos Márton és Dornbach Alajos – ezt a módosítást 1996. május 14én terjesztette be, vagyis egy egész más szituációban, egész más paragrafusokhoz, mint ami az érdemi része ennek a mostani törvénymódosításnak. Azonban világos, hogy az ősszel a Tocsikügy kapcsán nyilvánvalóvá vált a privatizációs törvény tarthatatlansága, és a kormány maga is úgy nyilatkozott, hogy ezt a törvényjavaslatot módosítani kell, illetőleg a privatizációs törvényt módosítani kell. Azonban a kormány valamilyen oknál fogva nem merte saját nevén vállalni ennek a privatizációs törvénynek a módosítását, hanem bebújt a h árom SZDSZes képviselő válla mögé. Nyilvánvaló egyébként, ha pestiesen akarok szólni, akkor azt mondom, hogy ez ügyes, hiszen az SZDSZ ezzel társvesztessé válik végképp a privatizációs ügyekben, hiszen ő módosítja, a három SZDSZes képviselő az előterjesz tője annak a javaslatnak, ami alapján később a privatizáció folyni fog. Vagyis, hogyha az MSZPnek ez volt szándéka, akkor azt mondom, hogy ügyes, ez végképp lezárja az ügyet az SZDSZ csikicsuki taktikája előtt. Ezzel bele vannak keverve a privatizációba vastagon. Nehéz lesz nekik majd azt mondani, hogy fel vannak háborodva, hiszen az ő előterjesztésük alapján kerültek be ezek a csatlakozó módosító indítványok. Persze módjukban állna az előterjesztőknek visszavonni – látván ezt a helyzetet, ami kialakult – az eredeti javaslatot, hogyha mentesülni akarnának ennek az erkölcsi súlya alól, de szemmel láthatólag nem akarnak. Tehát innentől kezdve végképp el lehet mondani, hogy az SZDSZ ebben cinkos. A módosítás tartalmi részét illetően sajnálattal állapítjuk meg , hogy privatizációs botrányok és a Tocsikügy kapcsán az MSZP, SZDSZ nem azt a tanulságot vonja le, hogy a privatizációt ellenőrizhetővé, nyilvánossá és átláthatóvá kell tenni, hanem az ellenkezőjét. És azt a tanulságot vonja le, hogy az a baj a Tocsiküg yben, hogy nem törvényi felhatalmazás alapján csinálták azt, hogy az állami vagyont ilyen kétesen használták fel. Tehát most az állami vagyont akarják ilyen, a törvényi felhatalmazás alapján már saját politikai céljaikra felhasználni. Napnál világosabban é s fényesebben beszél erről az ügyről az a módosítás, ami a kormány döntése alapján kívánja az ÁPV Rt.t kötelezni arra, hogy térítés nélkül adjon át helyi önkormányzatok részére állami vagyont. Hogyha megnézzük azt, hogy az ehhez kapcsolt kritériumok micso dák, akkor világos: ezek a kritériumok nem körülírtak, nehezen behatárolhatók, hiszen mindegyik önkormányzat minden
