Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - PUCH LÁSZLÓ (MSZP):
95 részletes vita egy szakaszban t örténik. Mindezek alapján kezdeményezem a T/2505/25. és 27. számú kiegészítő ajánlásokban szereplő pontok tárgyalásának összekapcsolását. Az indítványról kézfelemeléssel határozunk. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlésben jelen lévő kép viselők látható többsége a javaslatot elfogadta. Most kérdezem, hogy a bizottsági ajánlást benyújtó gazdasági és alkotmányügyi bizottság kíváne előadót állítani? Jelzés nem érkezett, ezért az egyes képviselői felszólalásokra térünk át. Az általá nos vitában megszokott kormánypárti és ellenzéki sorrendben. Az előzetes jelentkezés alapján elsőként a Magyar Szocialista Párt képviselője, Karakas János úr. Mivel nincs itt, több kormánypárti képviselő nem jelezte a felszólalási szándékát, illetőleg utol sóként kíván felszólalni Puch László úr, ezért az ellenzéki képviselőket fogom szólítani. Az ülésteremben szintén nem tartózkodik mindenki. Kérés, hogy próbálják elérni a képviselőket! Felsorolom a sorrendet: Torgyán József úr, Független Kisgazdapárt; Kósa Lajos úr, Fidesz; Raskó György úr, Magyar Demokrata Néppárt; Deutsch Tamás úr, Fidesz és Puch László úr, Magyar Szocialista Párt. Tisztelt Országgyűlés! Nem tudok mást tenni, mint Puch László urat kérem, hogy mondja el felszólalását. Deutsch Tamás most me nt ki fideszes képviselőtársát értesíteni, kérem, hogy hívják vissza, mert ő fog következni. Megadom a szót Puch László úrnak. PUCH LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a szocialista frakció többször kifejtette véleményét, hogy fontosnak tartja a privatizációs törvény módosítását. A benyújtott önálló képviselői indítvány a módosításra vonatkozóan a gazdasági bizottságban kialakított álláspont kiegészítésével elfogadhatónak tartja. Két nagy kérdéskör kö rül alakult ki a tisztelt Házban és a bizottságban a vita. Az egyik a versenyeztetési szabályok meghatározása, ahol a versenyeztetés alól az apportálás lehetőségét szerette volna a gazdasági bizottság kivonni, míg az alkotmányügyi bizottság ezt a módosító indítványunkat nem fogadta el és nem támogatja. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez a szabály vagyongazdálkodás szempontjából egy hatékony szabály, de tudomásul vesszük az alkotmányügyi bizottság olyan irányú megjegyzéseit, ami ezzel gyakorlatilag a vers enyeztetés korlátozását jelenti bizonyos vagyonrészek más társaságba való versenyeztetés nélküli átadása miatt. A másik ilyen a versenyeztetésnél az önkormányzatok kérdésköre. Az önkormányzatoknak – mi úgy gondoljuk – , hogy a helyi önkormányzatoknak igenis meg kell adni az esélyt, hogy egyes vagyontárgyakhoz – szeretném hangsúlyozni, hogy nem vállalatokhoz – versenyen kívül is hozzájuthassanak akkor, ha arra írásos ajánlatot tesznek, és később azt a helyi közösség céljaira használják, és állami pénzeszközök et a továbbiakban erre a célra nem vesznek igénybe. Úgy gondoljuk, hogy ez egy fontos módosítása a törvénynek, amit mi szeretnénk támogatni a részletes vita és az azt követő szavazáson is. A másik ilyen nagy kérdéskör, amin kialakult vita a bizottságok köz t és a bizottságon belül is, ez pedig az ingyenes vagyonátadás kérdésköre, amiben szintén az önkormányzatok lennének a javaslat szerint a címzettjei az ingyenes vagyonátadásnak, erősen korlátozott lehetőségekkel és erősen korlátozott céllal és utólagos kor mányjóváhagyással. Mi úgy gondoljuk, hogy azok a célok, amelyek az önkormányzati vagyonátadáshoz kötődnek, azok elég garanciát adnak ahhoz, hogy nem korlátlanok ezek a lehetőségei a kormánynak, és nem korlátlanok azok a lehetőségei az ÁPV Rt.nek, hogy az állami vagyont – illetve ezen belül is az ingatlanokat – szabadon átadhatja, hiszen a helyi önkormányzatok tekintetében csak foglalkoztatási és szociálpolitikai célokra lehet ingatlant átengedni, és a javaslatunk szerint az illetékességi területen belül lé vő ingatlanokat, aminek, azt gondolom, hogy az állami hasznosítása hosszú távon nem megoldható, viszont a helyi önkormányzat ezekre a célokra hatékonyan képes használni. Mindenképpen indokolt és önkormányzati, illetve részben állami feladatok ellátására tu dja ezeket hasznosítani.