Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
51 Napirend utáni felszólalók: ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kapronczi Mihály képviselőtársunk, független. Megado m a szót. KAPRONCZI MIHÁLY (független) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napon a vízgazdálkodásról szóló '95. évi VII. törvény és ennek végrehajtási gyakorlatáról szeretnék szólni. Mind a környezetvédelem, mind a gazdaság, de az egészségügy egyik leg fontosabb alapanyaga a tiszta víz. Éppen ezért rendkívüli fontosságú állami feladat a vízgazdálkodás. A parlament az elmúlt évben – az ügy fontosságának megfelelően – törvényben határozta meg ennek szabályait. A törvény IX. fejezete a vízgazdálkodási társu latokról szól, és e törvényi fejezet végrehajtását a kormány 160/90. számú rendelete írja elő. Az előző törvény szerint már léteztek vízi társulatok, melyek elsősorban a mezőgazdasági ingatlanok vízhasznosítási és kárelhárítási feladatait voltak hivatottak ellátni. Ekkor alakult ki HajdúBihar megye keleti részén egy körülbelül 250 ezer hektáros, mintegy 50 km hosszú, 2030 km széles területen a Berettyó Vízgazdálkodási Társulat. Az úgynevezett szocialista mezőgazdasági egységek voltak a tagjai, mivel magán tulajdoni föld nem volt. Ez azt jelentette, hogy az egész társulatnak volt összesen 5060 tagja. Az általunk 1995ben alkotott törvény sajnálatosan kaotikus helyzetet teremtett. A törvény ugyanis előírja, hogy minden földtulajdonos vagy földhasználattal re ndelkező személy tagja a társulatnak. Az új tagság úgy jön létre, hogy az előző földhasználó vagy tulajdonos, változás esetén, azt köteles jelenteni a gazdasági társaságként bejegyzett társulatoknak, akik e bejelentés alapján az új földtulajdonost vagy föl dhasználót 60 napon belül kötelesek értesíteni, hogy tagjává vált a társulatnak, és nevét, címét, érdekeltségi területe nagyságát a társulat az alapszabály mellékleteként azt köteles letétbe helyezni a cégbíróságnál. Így válik valaki taggá, és ettől az idő ponttól köteles fizetni a hozzájárulást. A végrehajtás határideje '96. december 31. Kérdésem a következő: amikor például a bihari térségben, Berettyóújfaluban a kárpótlási földtulajdonosok és az ezt követő változások 1992. óta még széljegyzetben sincsenek a tulajdoni lapra felvezetve, amikor a szövetkezetek nem rendelkeznek információkkal, mint előző tulajdonosok, hogy kik használják volt földjeiket, akkor hogyan hajtható végre a törvény szerinti tagsági hozzájárulás pontos behajtása? Az is aggályos, hogy a tagnyilvántartáshoz szükséges tulajdoni információt be lehete szerezni más állami hatóságtól, például Kárpótlási Hivataltól, mert az új tagok nyilvántartásbavételéhez szükséges változás jelentését jelöli meg a végrehajtási utasítás egyetlen hivatalos útn ak. Ha ettől eltér a társulat, sérti a törvényt és az adatvédelmi jogokat. A legnagyobb gondot a társulatoknak is az jelenti, hogy a társulat megalapításához a tagság 51 százalékának az ilyen irányú akaratnyilvánítása szükséges, ami a jelenlegi 60 tag hely ett akár 100 ezer is lehet ebben a pillanatban. Tehát pótolhatjae 5060 tagnak az akaratnyilvánítása 5060 ezer ember akaratát? Miért kerülnek hátrányba azon földtulajdonosok ezrei, ahol már van működő társulat, azokkal szemben, akik még most alakulnak? A z általam eddig említett visszásságok a törvény végrehajtása körül indokolják azt a képet, amely HajdúBihar megye keleti részén kialakult. Az új földtulajdonosok az elmúlt évben – még a törvény megjelenése előtt – határozott, de nem határozati felszólítás t kaptak a társulattól, hogy hektáronként 100 forintot fizessenek meg, majd ez évben már a helyi önkormányzat jegyzője Berettyóújfaluban közadók módjára történő behajtásra vonatkozó felszólítást küldött ki több ezer állampolgárnak. Olyanoknak is, akik föld jüket régen eladták vagy nem is használják.
