Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
20 gondolom, hogy az önrendel kezési jog megvalósulása a soproni népszavazás kapcsán az egész világnak példaértékül szolgálhat. Éppen ezért nem lehet szó nélkül hagyni a soproni népszavazással paralel azt a tényt, hogy 1991. december 1jén ugyancsak volt egy népszavazás, mégpedig a kár pátaljai részen, ahol a népszavazásban részt vettek óriási többséggel megszavazták a Beregszász központú magyar autonómiát. A világtörténelemben példa nélkül áll, hogy egy megszavazott, népszavazással kivívott autonómiát végül is nem léptettek életbe, és a mai napig ez a kérdés függő tétele maradt az alapvető emberi jogok és szabadságok megvalósulásának. Ezért tehát a soproni népszavazásra megemlékezni akkor van leginkább célja és értelme, ha a magyar külügyi kormányzat felfigyel arra a tényre, hogy egy meg valósult és az alapvető emberi jogok és szabadságok rendszerébe beillesztett népszavazással szemben még mindig van egy olyan érvényes népszavazás Európában, amelyet nem követett annak a megvalósítása. Ezért... (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a felszó lalási idő leteltét.) Ezért a Független Kisgazdapárt újólag felveti ennek a népszavazásnak a kérdését is, amikor nagy megelégedettségét fejezi ki, hogy Sopronban nemcsak eredményes, hanem megvalósult népszavazásra kerülhetett sor. Köszönöm a türelmüket. (T aps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti hozzászólásra jelentkezett Lamperth Mónika képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőhelyettese. Megadom a szót. DR. LAMPERTH MÓ NIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Halaszthatatlan és rendkívüli ügyben kértem szót, egy olyan ügyben, amely ma az ország valamennyi önkormányzatát, illetve azokat az önkormányzatokat, amelyek érintettek ebben az ügyben, igencsak foglal koztatja. A kormány a múlt héten döntött többek között arról, hogy a gázközmű részvényeket az önkormányzatoknak hogyan, miként adják át. Négy gázszolgáltató társaság területén a beruházásaik arányában fogják az önkormányzatok megkapni a nekik járó részvény eket, egy gázközműtársaság területén pedig lakosságszámarányosan, mert nem jött létre a törvényi feltételek szerinti megegyezés. Szót érdemelnek az előzmények. (16.20) Az önkormányzati törvény 1990ben rendelkezett arról, hogy az önkormányzatok részére ki kell adni a részvényeket! Négy éven keresztül semmi nem történt ez ügyben, semmilyen politikai szándék nem mutatkozott az előző ciklus idején arra vonatkozóan, hogy át akarják adni ezeket a részvényeket az önkormányzatoknak. Az 1995ös önkormányzati törvé ny módosításkor, szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni arra, hogy nagyon hosszú és részletes vita folyt arról, hogy milyen módosító indítvánnyal hogyan lehessen kezelni az önkormányzati közműrészvények átadását. Akkor olyan döntés született, olyan törv ényi megfogalmazásra került sor, amelynek értelmében lakosságszámarányosan kapják meg a gázközművek részvényeit az önkormányzatok akkor, hogyha a törvényi határidőn belül – azaz 1995. november 30án belül – nem tudnak ettől eltérő módon, beruházásarányosa n megegyezni. A kormány, amikor meghozta a döntését, akkor tételesen megvizsgálta, hogy az önkormányzatok milyen arányban nyilatkoztak, illetve milyen arányban mondták azt, hogy beruházásarányosan kérik a részvényeket. A Tigáz területén – amely BorsodAbaú jZemplén, Pest megye, HajdúBihar, JászNagykun, Heves, SzabolcsSzatmár, Nógrád – az önkormányzatok 92,4 százaléka nyilatkozott, és ebből 79,4 százalék vagyonarányosan kérte a részvényt. Az Égáz területén – GyőrMosonSopron, KomáromEsztergom, Vas megyé ben – az önkormányzatok 79,5 százaléka nyilatkozott, és 77,7
