Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "A törvényt sértő MNB elnöke ellen mikor fog az ügyészség hivatalból eljárást indítani?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
144 és az egész ellátáson belül több kisebb tétel is található, de ezeket nem lehet a betegellátásra fordítandó tételek közé számítani. Tehát ha miniszter úr megnézi ponto san azt a törvényt, amit a parlament el fog fogadni (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor én ebben sem szinten tartásra, de fejlesztésre pláne, nem találok semmilyen forrást. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kó ródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg a miniszter urat, megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Természetesen lehet elemeire bontani a gyógyító ellátás előirányzatát, tisztelt képviselő asszony, én azt gondolom, hogyha – pél dául – hozzákezdünk az ügyeleti díjtételeknek az emeléséhez, ami egy nagyon régi igény, akkor is az ellátás biztonságán javítunk, nyilvánvalóan, az egyes tételeknél más és más a növekmény és az emelkedésnek a százalékos értéke. Szeretném azonban felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvény lehetőséget teremt kasszán belüli átcsoportosításra is a gyógyító előirányzaton belül, megfelelő feltételek esetén. Tehát, én azt gondolom, hogy így helyes az a megközelíté s, hogy egészében is nézzük azt, hogy az előirányzat növekedése az hogyan alakul. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártiak oldalán.) (15.00) Dr. Torgyán József (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "A törvényt sértő MNB elnöke ell en mikor fog az ügyészség hivatalból eljárást indítani?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most rátérünk az interpellációkra. Dr. Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt képviselője interpellációt nyújtott be a le gfőbb ügyészhez, "A törvényt sértő MNB elnöke ellen mikor fog az ügyészség hivatalból eljárást indítani?" címmel. Megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Amint az ön előtt is ismeretes, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 2. §a (2) bekezdésének d) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank az idézett törvény hatálya alá tartozik. A törvény 73. §ának (3) bekezdése kimondja, hogy a könyvvizsgálattal a pénzüg yminiszter által kijelölt szervezetnél bejegyzett könyvvizsgáló bízható meg, kivéve, ha az összeférhetetlenség szabálya forog fenn. Az összeférhetetlenség szabályait illetően a törvény abból indul ki, hogy az összeférhetetlenséget az üzleti kapcsolat és a hozzátartozói kapcsolat vonatkozásában nyilvánítja fennforogni. Ezért tehát úgy gondolom, hogy az a tény, hogy a könyvvizsgáló, a Deloitte and Touche Kft. szerződést kötött a Magyar Nemzeti Bankkal szervezetfejlesztési, folyamatszervezési korszerűsítésére, tanácsadásra, és emiatt a jegybank két éven keresztül évente durván 50 millió forintot, összesen tehát 100 millió forintot fizetett, ez üzleti kapcsolat létesítését jelenti. De ha a kormányhatározatot nézzük meg, a 46/1992. III. hó 13ai kormányrendeletet , amely ugyancsak a könyvvizsgálat rendjét szabályozza, ennek 10. §a és (2) bekezdése az összeférhetetlenség szabályait még szűkebbre vonja, mert kimondja, hogy bármely egyéb oknál fogva való elfogultság esetén sem lehet ilyen megbízást adni.
