Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "A törvényt sértő MNB elnöke ellen mikor fog az ügyészség hivatalból eljárást indítani?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
145 Talán még ut alnék arra, hogy az előbb hivatkozott számviteli törvény 88. §a lényegében a felelősségi kört három területen határozza meg: polgári jogi felelősség, illetőleg a szabálysértési törvény, adott esetben a büntetőtörvény rendelkezéseit teszi felhívhatónak a s zámviteli törvény megsértése esetén. Kérdezem igen tisztelt legfőbb ügyész urat: miként ítéli meg a Magyar Nemzeti Bank elnökének jogi felelősségét, szándékozike valamilyen lépést tenni ebben az ügyben? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az FKGP padsoraiba n.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Megadom a szót. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr ké rdésére azt tudom válaszolni, hogy az interpelláció megítélésem szerint nem tartalmazott olyan tényt, és ilyen az ügyészségnek más úton se jutott a tudomására, amelyre figyelemmel a Nemzeti Banknak az elnöke a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsíth ató lenne. Ennek hiányában pedig az ügyészség büntetőeljárást nem indíthat. Ha jól figyeltem, akkor képviselő úr az interpellációjában sem hívott fel konkrét tényállást. Az interpelláció egyébként egy összeférhetetlenségi ügyre látszik utalni. Ennek a kivi zsgálására azonban ez idő szerint az ügyészségnek nincsen eszköze. Az ügyészség nem gyakorol törvényességi felügyeletet a Nemzeti Bank felett. Tehát iratokat, jegyzőkönyveket nem kérhet be, ilyenekbe nem tekinthet be. Akkor felmerül a kérdés, hogy akkor ki jogosult itt ellenőrizni? Én úgy gondolom, hogy a vonatkozó törvényhelyek alapján a felügyelőbizottságnak van ilyen hatásköre. A jegybanktörvény 62. § (1) bekezdése szerint az MNB ellenőrző szerve a felügyelőbizottság, amelynek az elnökét és három tagját az Országgyűlés választja és hívhatja vissza, és a felügyelőbizottsági tag az előbb említett törvény 65. §a értelmében az Országgyűlésnek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. Tehát úgy gondolom, hogy a felügyelőbizottság jogosult állást foglalni és a tisztelt Országgyűlésnek tájékoztatást adni abban a kérdésben, hogy a kifogásolt megbízási szerződés folytán keletkezette összeférhetetlenségi helyzet, és ettől függően kezdeményezheti az esetleges jogellenes helyzet megszüntetését, indokolt esetben pedig eljárásnak a megindítását. Úgy vélem, hogy a felügyelőbizottságnak az említett jogosultságával szemben az ügyészségnek a hatályos törvények szerint nincs kompetenciája arra, hogy a Magyar Nemzeti Banknál vagy pedig a vele szerződő félnél az általuk megköt ött magánjogi szerződést az esetleges összeférhetetlenség tisztázása végett vizsgálja. Illő tisztelettel kérem képviselő urat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Gyér taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdez em az interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae a legfőbb ügyész úr válaszát? DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az ön válaszát azé rt nem tudom elfogadni, mert az interpellációban én konkrét tényállást írtam le. Tehát azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Deloitte and Touche Kft. egymással szerződtek, és ennek értelmében két egymást követő évben durván 100 millió forintot fizettek ki a Deloitte and Touche részére, amely könyvvizsgálói feladatokat lát el. Márpedig ha üzleti kapcsolat van a felek között, akkor kizárt a könyvvizsgálói kapcsolat létesítése, amint azt a számviteli törvény hivatkozott rendelkezése kimondja.
