Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Kinek épül az autópálya?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
121 Dr. Torgyán József (FKGP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Kinek épül az autópálya?" címmel ELNÖK (dr. Kó ródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek, "Kinek épül az autópálya?" címmel. Megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Én úgy gondolom, miniszter úrnak nem kell bizonygatnom, hogy milyen jelentősége van a közutaknak egy olyan országban, amely Európa középpontjában fekszik. A közutaknak, vasu taknak egyaránt meghatározó a szerepe. Önök mégis az úthasználati díjat illetően, a koncessziós szerződéseket illetően olyan szerződéseket kötnek, hogy egyrészt titkosnak tekintik azt, másrészt olyan csillagászati összegű úthasználati díjat szabnak ki, hog y most Kecskemét környékén állampolgári engedetlenségre készülődnek. Kérdéseim ezek után: mekkora állami bevételek származnak a koncessziós autópályákból az építés és az üzemeltetés során? Milyen koncessziós díj van; mennyi a társasági adó ; mennyi a befolyó összeg a hatósági díjak formájában; mit forgatnak vissza a bevételekből az utak fejlesztésére; miért nem mondják fel a működésképtelen koncesszió szerződéseket? Úgy gondolom, hogy a 157 milliárd forint üzemanyagfogyasztási adóból kellet t volna egy jelentékeny összeget visszafordítani a közlekedés fejlesztésére. Önök, sajnos, ezt nem tették, holott ön, miniszter úr, személy szerint a közlekedéspolitika koncepciójában emellett elkötelezte magát. A sanyarú helyzetben lévő közlekedés fejlesz tése helyett miért a sarcokra építenek? Várom igen tisztelt miniszter úr megtisztelő válaszát. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Lotz Károly miniszter úr válaszol. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Ti sztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Azzal kezdte képviselő úr, hogy "Önök olyan szerződéseket kötnek...". Szeretném a következőt felsorolni önnek: M1, M15 autópályát 1993. április 16án dr. Schamschula György kötötte; M5 autópályát 199 4. május 2án dr. Schamschula György; szekszárdi Dunahíd koncessziós szerződése 1993. december 17. dr. Schamschula György. Hozzá kell tennem, hogy nem kifogásoljuk a szerződések megkötését, mert Magyarországon autópályákat kell építeni. Tehát én ezt most nem is pejoratíven mondom, de arra, hogy ezt mi kötöttük... Mi megpróbáltunk javítani rajta. Tehát az M5 esetében, amit mi tudtunk csinálni, vagy személyesen tudtam csinálni, az az volt, hogy 1994 őszén, tehát amint kormányra kerültünk, elkezdtem elég súly os tárgyalásokat az autópályatársasággal. Az M5ös autópályatársasággal, és akkor még Bokros miniszter úrnak a bevonásával sikerült azt elérni az M5ös esetében, hogy ne Kecskemétig, hanem Kiskunfélegyházáig épüljön, jóval kisebb összegért építsék; ám am i az autópályadíjat illeti, tekintettel arra, hogy egy úgynevezett készenléti hitelt 9 milliárd forintért megszavazott a kormányzat, ebben az esetben lényegesen olcsóbb díja lehet. Másrészt pedig egy olyan Kecskemétet elkerülő, 18 kilométeres ingyenes hasz nálatú pályaszakaszt iktattak be, ami Kecskemét lakossága szempontjából nélkülözhetetlen. Az, amiket ön kérdezett, ebbe az időbe biztosan nem fér bele. Nagyon szívesen az összes adatot megadom önnek (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő leteltét. ), hogy mennyi az állami bevétel. Az első 12 évben szinte semmi, 5 és 10 százalék között. A 12 év után, tehát a koncesszió második szakaszában valóban megnövekszik 4050 százalék közé, tehát akkor már jelentős. Megpróbálok még majd a következőkben válaszol ni azokra, amiket ön mondott. (Taps.)
