Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
3196 működését az igazságügyi tárca alá kell rendelni. Ugyancsak kiemelt alkotmányozási feladat az önkormányzatok alkotmányjogi helyzetének alapos és körültekintő rendezése. A fentiek alapján a Független Kisgazdapárt nem tartja időszerű nek az alkotmány megalkotását, amennyiben azonban arra mégis sor kerül, egy új alkotmány megszületése csak egy jól tervezett és szervezett formában eredményezhet sikert. E folyamat szerves és legfontosabb része a fentiekben meghatározott alapvető alkotmány ozási kérdésekben való népszavazás elrendelése. Ezzel összefüggésben önálló képviselői indítvány formájában törvényjavaslatot terjesztettem a tisztelt Ház elé, "Az alkotmány módosítása" tárgyában. A módosítást az alkotmányozó nemzetgyűlésre vonatkozó alapv ető szabályokat tartalmaz, az alkotmányozó hatalom, vagyis az alkotmány módosítását vagy megalkotását el kell különíteni az általános törvényhozástól, a bírói hatalomtól, a kormányzattól és a végrehajtói hatalomtól. Ebből az következik, hogy a törvényhozói hatalom az alkotmányozással nem foglalkozhat, mert az az alkotmányozó hatalom működési területére tartozik. Az említett törvényjavaslat kétféle megoldást kínál. Az első megoldás az Országgyűlés két házának, a kétkamarás parlament együttműködése az alkotmá nyozó hatalom. A másik forma, az egykamarás országgyűlés esetén a testületi szervezetekkel kibővített képviselői ház valósítja meg az alkotmányozó hatalmat. Én azt hiszem, hogyha ezt így kezdtük volna el, abban az esetben most már tovább haladhattunk volna . Nagyon elhúzódik így az idő. Ez természetes, hisz' egy alkotmány elkészítésénél csupán az időt lehet meghatározni, amikor kezdődik, és annak a meghatározása, hogy mennyi ideig alkotmányozunk, az tulajdonképpen semmilyen országban nem volt előre kiszámíth ató. Én azt kérem a tisztelt Háztól, hogy ezeknek a gondolatoknak a jegyében szíveskedjenek dönteni. Álláspontom az, hogy ezt az egész alkotmányozást elejétől kell újrakezdeni. Kérem ehhez a hozzájárulásukat! A Független Kisgazdapárt a legszívesebben nem c iklusalkotmányt kívánna, hanem egy olyan alkotmányt, ami valóban évtizedekre mutat előre, és nem pedig egy olyan alkotmányt, amelyet egy év vagy két év múlva meg kell változtatni. Köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Boross Péter képviselő úrnak, MDF. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Még törvényjavaslat esetében is elvárható egy képviselőtől, hogyha ide, a szón oki pulpitusra lép, akkor némi emocionális többlettel adja elő mondanivalóját, és fejezi ki a tárgy iránti felfokozott érdeklődését, netán elfogultságát, az sem baj. Én azt hiszem, hogy itt őszintén be kell vallanom, hogy én meglehetősen lehangolt állapotb a érkeztem ide. Lehangoltak a körülmények, a viszonyok, ami közepette nálunk az alkotmány, maga a metodika, ahogy az alkotmány készül, és végtelenül lehangolnak azok a viták, amelyek itt a Házban pró és kontra kialakulnak, az az érzésem, hogy valahol itt, ide tényleg illik, utat tévesztünk, ha ebben a szellemben próbáljuk azt az alkotmányos egyetértést kifejezni, ami mégis bizonyos emelkedettséget jelent, hisz' nem egy törvényről van szó, hanem a magyar alkotmányról. Több kérdés elhangzik újólag, és újólag elhangzik, én már nem akarok azzal foglalkozni, hogy vane alkotmányos helyzet, mert alkotmányos helyzet van, mert éppen e tárgykörben folyik a polémia, és folyik a vita. (13.50) Ugyanakkor rendkívül zavaró körülmény az is, amikor itt újságokba bepillantv án olyan megnyilatkozásokat olvashat az ember, amikről nem tudja pontosan, hogy most ezzel az alkotmányos menettel van valami összefüggése, számítani kell rá mint javaslatra, avagy nem kell