Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
3197 számítani, és itt utalok a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjé nek a zöld újságban, a Világgazdaságban közzétett nyilatkozatára a választójogi reformról. Működik egy albizottság vagy bizottság tudomásom szerint, illetve nem működik, csak létrejött, mely pont a választójog kérdéseivel foglalkozna, és tudomásom szerint hosszú ideje nem ült össze. És mi alkotmányozunk, és a közjog egyik majdnem pillérének tekinthető kérdéskör, a választójog alapelemei nem tudnak bekerülni az alkotmányba, szinte megmagyarázhatatlan módon és áthidalhatatlan módon. Milyen alkotmány az, amely ikbe az állampolgárságról és a választójogról mint a közjog két rendkívül jelentős tényezőjéről tulajdonképpen nem esik szó, vagy ha szó esik, csak úgy mellékesen? Nos, én nem tudom, hogy 300ra, 320ra kívánja és kicsoda csökkenteni a parlament létszámát, és miért pont ennyire, azt sem tudom, hogy az egyfordulós választás vagy a kétfordulós ma valódi dilemma vagy nem valódi dilemma, hisz ezek olyan kérdések, amelyeknek legalább olyan komolysággal kellene nekiállni, és ismerni egymás álláspontját és nemcsak személyi, hanem pártálláspontját is, hogy itt a parlamentben megfelelő előkészítettséggel ez a kérdés felmerüljön. Egyébként ezt csak azért hozom mindenekelőtt szóba, mert emlékeztetni szeretnék 1994 őszére, arra az elhamarkodott alkotmány, illetve válas ztójog, önkormányzati választójogmódosításra, amelyiknek semmi értelme nem volt. Bevallottan, kormánykoalíciós oldalról is bevallottan is elkapkodott, fölösleges és jogelveket is sértő lépés volt. Óvatosan tehát nem lehet egy választási időpont előtt hón apokkal olyan törvényt hozni, amelyik a választójog egész szerkezetét megváltoztatja. Ha rossz, akkor azt választások után lehet legfeljebb kézbevenni és változtatni rajta. Bár elhangzott már, magam utaltam rá, a világ tele van rossz választójogi szabályoz ással, de tudják, hogy hozzányúlni a választójog rendszeréhez olyan dimenzióeltolódást is jelent minden esetben, hogy a világszerte legrosszabbnak minősített nagy ország csak egyénire épített választójogi rendszeréhez sem tudnak hozzányúlni, éppen az ilyen közjogi aggályok és a népakarat két ciklus közötti torzulása miatt, ami pusztán a rendszerből adódik. Tehát én most nem tudom, hogy a választójoggal egyáltalán hogy állunk, és létezneke esetleg olyan koalíciós pártműhelyek, ahol előrehaladott stádiumban valami modellek már kialakultak volna, és erre vonatkozik ez a mai sajtónyilatkozat, vagy pedig egy olyan könnyed improvizáció volt, amelyik politikai közéletünkben, ugye, gyakran jellemzi a megnyilatkozókat. Az, hogy időhatárok, és az időhatárok előbbutó bb változnak, mert az idő kényszeríti a változást, azt, azt hiszem, egyértelműen mutatja a mai zöld újság nem tudom hányadik oldala, én is most olvastam... (Közbeszólás: Propaganda a zöld újságnak!) Az időhatárok is változtak, mert a kényszerek változtatjá k és megváltoztatják az álláspontokat, és egy alkotmányos menetben mindenképpen arra hívom fel a figyelmet, hogy máskor is és más kérdésben is és a jövőben is alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez, alkalmazkodjunk a vitákban elhangzottakkal. Próbáljuk ne úgy fogadni a különböző ellenérveket, hogy azokat lesöpörni igyekezzünk, mert alkotmányról van szó, ami más, mint a többi törvény, és ebben az alkotmányban bennmaradnak bizony komoly gyengék, és lehet, hogy pártkonszenzussal maradnak benn komoly gyengék, d e azért vegyük tudomásul azt, amit egyébként én elismerek, hogy tökéletes alkotmány nincs, mert mindenkinek a felfogása az alkotmányozás folyamatában maradéktalanul nem érvényesülhet. Mégis bennem felmerült az a kérdés az itt elhangzott rövid riposztok és egyebek során, és én ide csak egy percre szeretnék kitérni. Mi történt volna az alkotmányozással Magyarországon, ha 1944 március 19én fél évszázadra nem veszti el állami függetlenségét? Napirendre került volna az alkotmány. Feltehetően, igen, de ezt is cs ak feltehetően mondom, mert nem biztos. És akkor két álláspont csatázott volna: kell alkotmány, vagy az ezeréves alkotmány betölti a funkcióját, amelyik szüntelenül korrigálva önmagát alkalmazkodott az idők szavához?
