Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és elnapolása - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - HIDASI REZSŐ (MSZP):
915 társaságok ezért a jövőben a mainál jelentősebb szerepet tölthetnek be a vállalatok tőkeszükségletének kielégítésében és a vállalati szerkezetek átalakításában. Az új törvények a jelenleginél szigorúbb tőkekövetelményeket támasztanak a piacra lépő pénzügyi intézményekkel szemben. Ez a megemelt minimális alaptőkekövetelmé nyekben is megmutatkozik. A bankoknál 1 milliárdról 2 milliárd forintra, a szakosított hitelintézeteknél jelenlegi 500 millióról 1 milliárdra, a szövetkezeti hitelintézeteknél 50ről 100 millió forintra emelkednek. Az újonnan definiált pénzügyi vállalkozás ok tőkeminimuma 20 millió forint lesz. Az új értékpapírtörvényben definiált befektetési társaság követelménye 1 milliárd forint lesz, az értékpapírt forgalmazóké 50ről 100 millió forintra, a bizományosoké pedig 10ről 20 millió forintra emelkedik. Meg ke ll jegyezni, hogy az új minimális tőkekövetelmények reálértékben nem jelentenek magasabb értéket, mint az 56 évvel korábban hatályba lépő törvényeké. A már működő intézmények átmeneti időt kapnak a magasabb követelmény teljesítésére. A magyar bankpiac sok tekintetben megfigyelhető telítettsége, a már működő bankok egy körének gyengesége és az átalakuló magyar gazdaságban a szokásosnál nagyobb hitelezési kockázat ugyanakkor indokolják a piacra lépés küszöbének emelését. Az engedélyezés egyéb feltételei szig orodnak, a befektetők védelme és a piac szabályozottsága szempontjából az a legfontosabb, hogy minden pénzügyi intézmény alapítása és működése engedélyköteles. Ez egyúttal véget vet annak a kisbefektetők számára veszélyes helyzetnek, hogy bizonyos pénzügyi vállalkozások a felügyeleti ellenőrzést megkerülve nyújthassanak kockázatos pénzügyi szolgáltatásokat. A betétesek, befektetők védelmét szolgálja az is, hogy szigorodnak a tulajdonosokra, az ügyvezetőkre és a vezető testület tagjaira vonatkozó szakmai és erkölcsi követelmények és engedélyezési feltételek. Jelentős előrelépése az új hitelintézeti törvénynek a nemzeti elbánás elvének érvényesítése, ami a külföldi tulajdonosok belföldiekkel egyenrangú kezelése terén mutatkozik meg. Az új törvény nemzeti hovat artozástól függetlenül teszi engedélykötelessé a befolyásoló tulajdon megszerzését. Mindkét törvényjavaslat szigorú feltételeket fogalmaz meg a befolyásoló tulajdonosok szakmai és erkölcsi alkalmasságának megítélésére. A törvény tulajdonszerzési korlátozás ai a befektetők védelme érdekében szigorodnak, amennyiben egy tulajdonosnak nem lehet több forgalmazóban közvetlen tulajdona, amint a tőzsde és a felügyelet tisztségviselői sem szerezhetnek közvetlen tulajdont forgalmazóban. Az alapítási követelmények mell ett a működés feltételei is szigorodnak a pénzügyi intézmények és még inkább az értékpapírforgalmazók tekintetében. A két törvényjavaslat alapállása, hogy a betétesek és befektetők fokozott védelme érdekében a nemzetközi normákhoz illeszkedő követelmények et támasszon a hatályuk alá tartozó intézmények működésével szemben. A törvény újítása, hogy az alapítás engedélyezése mellett a működés megkezdése is engedélykötelessé válik, minthogy az engedélyhez kötött tevékenységek köre szélesedik, lehetőség nyílik a piac jobb ellenőrzésére és ezáltal a kockázatok mérséklésére. A hatályos pénzintézeti törvény a hitelintézetek tekintetében már születésekor többékevésbé átültette a körültekintő működésre vonatkozó nemzetközi biskövetelményeket és az EU tőkeszabványait - tőkemegfelelés, szavatoló tőke. Az új törvény további harmonizációs lépéseket tesz a belső hitelek, a kapcsolódó hitelek, nagy kockázatok vállalása, befektetések korlátozása, az általános tartalékképzés és a szavatolótőke összetétele vonatkozásában. A m űködés magasabb követelményei ugyan növelik a pénzügyi közvetítés költségeit, egyúttal a biztonságosabb működést szolgálják. Az új értékpapírtörvény jórészt most teszi meg az európai tőkeszabványok, mindenekelőtt a tőkemegfelelési előírások adaptálását. A forgalmazó kockázatainak kezelésére életbe léptetett szabályok, a likviditási tartalék, a kockázati összérték naponkénti megállapítása, a szavatolótőke számítása, a tőkemegfelelési előírás, a befektetési korlátok nagyobb biztonságot nyújtanak a forgalmazó cégeknek és ezáltal a befektetőknek.
