Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és elnapolása - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - HIDASI REZSŐ (MSZP):
916 A törvény fő újítása, hogy mivel a hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozások teljes körére kiterjed a hatálya, a ma még nem szabályozott intézmények működését és tevékenységek végzését is szabályozni fogja. A pia c nagyobb fokú szabályozottságát szolgálja az is, hogy az új értékpapírtörvény a zárt körű forgalomba hozatal feltételeit is szabályozza. A törvényjavaslatok lényeges vonása, hogy a jelenleginél nagyobb hangsúlyt helyeznek a betétesek és befektetők védelm ére, ez mutatkozik meg az alapítás és a működés követelményeinek már tárgyalt szigorításában, a pénzügyi szolgáltatások szélesebb körének szabályozásában és ellenőrzésében. Ezeken felül is találunk olyan módosításokat, amelyek a befektetők nagyobb biztonsá gát és különösen a kisbefektetők védelmét szolgálják. Az új értékpapírtörvény több tekintetben is erősíti a befektetők védelmét. A nyilvános forgalomba hozatal feltételeinek szigorításával az értékpapírbefektetések nagyobb biztonságát szolgálja. Tartalmi követelményei kibővülnek és jóváhagyásai, feltételei szigorodnak. A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó legalább egy éve működjön. A nyilvános részvénykibocsátás útján történő tőkegyűjtést a törvényjavaslat akkor teszi leh etővé, ha a kibocsátó már két éve működik. A befektetők védelmét szolgálja az is, hogy a forgalmazók ügyfélkapcsolatai szabályozottá válnak. A bennfentes kereskedelem megállapítására alkalmas tények körének pontosításával és bővítésével, valamint a tisztes ségtelen árfolyambefolyásolás tilalmának kimondásával a törvényjavaslat szintén a befektetők jobb védelmét szolgálja, a bennfentes kereskedés a mainál szigorúbb szabályozása egyúttal az EUcsatlakozásnak is fontos előfeltétele, lásd például a Fehér Könyvb en. A tőzsde, az elszámolóház és a forgalmazók tájékozottsági kötelezettsége szintén a befektetők jobb informálását szolgálják. A törvényjavaslat fontos újítása, hogy kötelezi a forgalmazókat a Befektetővédelmi Alap létrehozására, illetve az ahhoz való csa tlakozásra. A kártalanítás felső hatása megegyezik a betétbiztosításával, 1 millió forint. Noha az alap létrehozása kétségtelenül költségesebbé teszi a forgalmazók működését, a befektetők nagyobb biztonsága érdekében célszerű ezt a költséget vállalni. A tö rvények hatálya alá tartozó tevékenységek és intézmények hatékonyabb ellenőrzése érdekében mindkét törvényjavaslat szélesebb körű jogosítványokat és nagyobb eszköztárt nyújt a felügyeletek számára. Bár az adatszolgáltatási kötelezettségek bővítése, az elle nőrzési szankcionálás szigorítása az eddiginél nagyobb terhet ró az érintett intézményekre, ugyanakkor növeli a felügyeletek felelősségét, a pénzügyi rendszer biztonságos működését. (21.10) A megnövelt jogosítványokkal együtt járó fokozott felelősség érvén yesítésére az egységes felügyeletnek kell törekednie. Bár a bankcsoport összevont alapú felügyeletére vonatkozó szabályok elsődleges célja, hogy a hitelintézet működésével összekapcsolódó pénzügyi vállalkozások működésének nagyobb biztonságát és hatékonyab b ellenőrzését szolgálják, és eleget tegyenek a konszolidált alapú felügyeletre vonatkozó európai irányelvnek, egyúttal előrelépést jelentenek az univerzális pénzügyi intézmények kezelése és a tevékenységi szabályozás tekintetében is. Az új törvények, mint azt a fentiekben láttuk, két tekintetben is fontos előrelépést jelentenek. Azáltal, hogy megemelik a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkozó intézményekkel szemben támasztott követelményeiket, növelik a betétesek és befektetők biztonságát. Az újraf orgalmazott szabályok közelítenek az Európai Unió normáihoz, és ezzel egyrészt jogi oldalról hozzájárulnak a csatlakozás feltételeinek megteremtéséhez, másrészt lehetőséget adnak arra, hogy a magyar piac szereplői felkészülhessenek az EUtagságból fakadó m agasabb követelményekre. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a pénzügyi intézményekkel szemben támasztott szigorúbb követelmények a ma működő és a jövőben piacra lépő szervezetek számára új kihívást jelentenek. A mindkét törvény által biztosított átmeneti idő ell enére is lesznek olyan intézmények, amelyek nem képesek eleget tenni az új követelményeknek, mint ahogy eddig is voltak. Ez várhatóan a piac
