Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VEÉR MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP):
902 elválasztani, illetve hogyan lehet pontosan és jogszerűen megnevezni azokat a köl tségeket, amelyek a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőfokú szakképzésre fordíttatnak, és nem a graduális alapképzésre. Erre nincs jó válasz. Ezt nem lehet ma elkülöníteni, de ez engem - sajnos - egyáltalán nem nyugtat meg, noha minden fillérnek örül ök, amit Magyarországon felsőoktatásra fordítanak. Legyen ez az alapfelsőoktatás, alapképzés, vagy épp a felsőfokú szakképzés, de egy idő után - különösen akkor, hogyha ez egy piacképes, kurrens képzési forma lesz, a felsőfokú szakképzés - márpedig jó oku nk van azt hinni, hogy ez lesz, és a vállalkozók előszeretettel fordítják ide ezeket az összegeket, illetve támogatásokat, akkor igen komoly jogértelmezési vitákra - adott esetben eljárásokra - adhat okot az, hogy itt nem tudjuk megmondani pontosan ezt a j ogi helyzetet, hogy hogyan különítjük el az alapképzést, illetve a felsőfokú szakképzésben felhasznált összegeket. Ezt elkerülendő, én itt - egyetértve Orosz Istvánnal - egy további pontosítást, finomítást látok szükségesnek. Vagy most, vagy pedig a törvén y alkalmazásának a gyakorlat alapján a későbbiekben. Azért kell itt megengedőnek lenni, mert hogy maga a felsőfokú szakképzés is egy új képzési forma. Itt prognózisokkal rendelkezünk csak, reális tapasztalattal még nem. Ezzel szeretném befejezni a hozzászó lásomat. Még egyszer hangsúlyozva, ugye, a fenntartások, a dilemmák ellenére, összességében támogatásra méltónak és érdemesnek tartjuk a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. ( Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Én is köszönö m. Kétperces felszólalásra kér szót Veér Miklós úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Alelnök Asszony! Igazán rövid leszek. A törvényjavaslat 4. § (2) bekezdés k) pontjában közölt 0,2 száz alékos mértéket kérdezte Pokorni képviselőtársam. Én magam is ennek a törvényjavaslatnak az egyik legnagyobb pozitívumát ebben látom, de ez a 0,2 százalékos csökkenés azt jelenti, hogy azoknál a foglalkoztató szervezeteknél, ahol a befizetésre kötelezett s aját dolgozóikat felnőttképzés formájában képezik, ennek a költségeit, ugye, a mértékét meg kellett határozni meddig, 1,3 százalékossá válik így a bérköltség aránya. Tehát nem másfél százalékos befizetési kötelezettek lesznek, hanem csak a bérköltség 1,3 s zázaléka. De ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen az így keletkezett összeg országosan - ez a törvényjavaslat mellékletében olvasható , hogy ez 2,3 milliárd; az így keletkezett összeg tulajdonképpen az ott, annál a foglalkoztató szervezetnél képződött befi zetésnek, hozzájárulásnak a 13 százaléka. Ha ezt vesszük alapul, hogy a hagyományos képzés és a felnőttképzés arányai milyenek, akkor én azt hiszem, hogy ebben a pillanatban a jelenlegi helyzetben meg kell evvel elégedni, de hogyha netalántán a képviselőtá rsaimnak más véleményük lesz - gondolom, hogy a bizottságban ezt majd megvitatjuk , én elegendőnek ítélem ebben a pillanatban ezt az arányt. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Én is köszönöm. Szintén kétperces fölszólalásra kért lehetőséget Götzinger Istvá n úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP) : Csak a szakképzési bizottság létrehozásával kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a törvénytervezet készítői tulajdonképpen az eddigi gyakorlatot emelték át a törvénytervezetbe. Eddig is működtek - nem törvény erejénél fogja - szakképzési albizottságok. Úgy jöttek létre, hogy mind a három oldal, a munkaügyi tanács mind a három oldala delegált valakit a szakképzési albizottságba. Lehet hogy ez nem jó, de ez működőképes volt. Körül ményesebb, hogyha nem így fog ez ezután működni, úgy gondolom. Természetesen vitatható. Köszönöm.
