Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - Margaret Reid, az ausztrál parlament szenátusának elnöke és kísérete köszöntése - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
824 Pusztai Erzsébet akkor azt mondta, hogy: ..."tehát képviselőtársaim, kezd a törvényalkotá sunk kissé anarchikussá válni, és az ilyen mértékben megalapozatlan, áttekinthetetlen és kidolgozatlan, összefüggéseiben kidolgozatlan törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni." (12.20) Szolnoki Andrea - mint a kisebbik kormányzó párt képviselője - azt mondt a, hogy: "Most ugyan egy alternatíva van, de ez az alternatíva, úgy tűnik, pillanatnyilag nem alkalmas az elfogadásra." Kormánypárti képviselőktől hallottuk. Semjén Zsolt, szintén ellenzéki képviselő: "Jogosnak látszik az önkormányzatoknak az a felvetése, hogy a kormány járulékbevételi terve nem teljesíthető, hiszen mind a költségvetési szférában, mind az állami vállalatok esetében jelentős megtakarításokat kényszerít ki a Bokroscsomag, amely a betegszabadságtervezet kiterjesztésével együttesen rontja a b érpozíciókat, és kedvezőtlenül hat a járulékalapokra", hiszen a járulékalap az a bérszínvonal, bértömeg függvénye. Végül engedjék meg, hogy szerénytelenség nélkül, de saját magamat is idézzem ebből a vitából: "Kiderült, hogy a társadalombiztosításnak nincs még költségvetése." Hiszen '95 májusában voltunk, valóban, a második félévre készült el a költségvetés. Kiderült, hogy az előterjesztett költségvetési javaslat már részben visszavonásra került, részben tökéletesen megalapozatlan, mert azóta változtak a tö rvények. És hogy ez a káosz meddig terjed? Szolnoki Andrea képviselőtársam előbb elmondott beszéde is tartalmazza. Azt mondta, hogy jelen formájában elfogadhatatlan a költségvetés. Nos - tisztelt képviselőtársaim , önök mégis elfogadták egyhangúlag ezt a költségvetést. Amely tehát születése, sőt, fogantatása pillanatában is nyilvánvalóan alkalmatlan volt arra, hogy a társadalombiztosítás gazdálkodásának alapját képezze. Nem csoda ezek után, hogy a Számvevőszék a most már megvalósított költségvetésről jelen tésében azt írja, hogy: "Az 1995 közepén megszületett költségvetési törvényben rögzített egyensúlyi állapot már a törvény megjelenésének pillanatában sem volt reális és betartható." Hölgyeim és Uraim! Mit kell még mondani, hogy ne azt halljuk a kormánypárt i padsorokból, hogy nem hallottak ellenvéleményt, hogy nem hallottak érveket? Tessék szíves lenni fellapozni az országgyűlési jegyzőkönyveket, tessék szíves lenni az Állami Számvevőszék véleményét - utólagos véleményét - figyelembe venni, és gondolkozzanak el azon, hogy a szakértelem vagy a hozzáértés kormánya kívánnake lenni! Én az utóbbit javaslom, természetesen. A második kérdés, amit egy zárszámadáskor vizsgálnunk kell, az, hogy ha már az elfogadáskor alkalmatlan volt, mennyiben alkalmas egy utólagos p arlamenti kontrollra. Hiszen minden költségvetésnek az az alapvető funkciója egy parlamenti demokráciában, hogy a legteljesebb nyilvánosság előtt - elsősorban a parlamenti vita során - meggyőződhessenek az állampolgárok, hogy adófilléreik, társadalombiztos ítási befizetéseik vajon megfelelő módon kerülneke felhasználásra. A parlament itt a nyilvánosságot jelenti, a nyilvános, átlátható gazdálkodás kontrollját. A teljesítésről azt állapítja meg a Számvevőszék, hogy a mérlegvalódiság leltárral való alátámaszt ása követelményeinek nem felel meg. A fő fejlesztési célok szabályszerűsége vitatható. A vagyongazdálkodás szabályozatlansága következtében nem fogadható el az alap tartalékait bemutató melléklet sem. Tehát: noha a költségvetés elfogadásakor megkíséreltük , hogy megfelelően figyelmeztessünk mindenkit arra, hogy ez a költségvetés nagyon sok feszültséget tartalmaz, a bevételek túltervezettek, a kiadások alultervezettek, mégsem került sor ezek menet közbeni korrekciójára. Legalább arra az alkalomra, hogy erre rádöbbenvén az Országgyűlésben - és még egyszer mondom, nem az elsődleges szempont a képviselők tájékoztatása, hanem a közvélemény tájékoztatása érdekében - pótköltségvetés benyújtására kerüljön sor. És a zárszámadás vajon alkalmase teljes körű ellenőrzés re? Hogyha megalapozatlan, ha hiteltelen, hogyha számszakilag is megkérdőjelezhető, akkor mi módon tud megfelelni az
