Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak

1996. október 1 (206. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:

795 tervezett nullszaldós költségvetéssel szemben, amiből ugye 18,2 milliárd a nyugdíjalapnál és 22,2

milliárd az egészség

ügyi alapnál következett be. Az első jelentősebb tényező az eltérésekben, azok

az Alkotmánybíróság különböző döntései voltak. Ezek meglehetősen közismertek, amelyek - többféle számítás létezik - gondolom, hogy körülbelül 12 milliárd forintnyi egyenlegromlá

st okoztak a társadalombiztosítási alapok mérlegében. A további tételek közül két olyan tétel van, ami egyaránt 55 milliárd forint elmozdulást okozott.

Az egyik a kintlévőségek behajtása - meg kell jegyeznem, hogy így is több mint 30 milliárd forintot

sik

erült beszedni , ami azonban mintegy 5 milliárddal elmarad az eredetileg előirányzottól;

hasonlóképpen a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök támogatása területén, körülbelül

egyforma arányban a két terület között, egy 5 milliárdos túlfutás jelentkezett

. Eme tényezőkön kívül azonban a döntő elmaradás, az a járulékbevételek tekintetében áll fenn:

majdnem 20 milliárd forinttal kisebbek a járulékbevételek, most figyelmen kívül hagyva az

Alkotmánybírósági döntésekből következő bevételkiesést. Tehát ha tarta

lmilag elemezzük, akkor azt

kell mondanunk, hogy a tervezettől lényegesen eltérő helyzet kialakulásában a döntő tényező az volt,

hogy a járulékbevételek elmaradtak a tervezettől és a feltételezettől, és ezen kívül bizonyos

kiadásibevételi tételeknél - kin

tlévőségbehajtás, gyógyászati segédeszközök - vannak különbségek,

valamint az alkotmánybírósági döntésnek is hatása volt a folyamatokra. Más megközelítésben hadd szabadjon a tisztelt Ház figyelmét a legfontosabb számokra felhívni.

Nevezetesen, hogy '95be

n a járulékbevételek összesen a két alapban - konszolidáltan mondom - 768 milliárd forintot tettek ki, és így a járulékbevételek alkották a döntő tényezőjét a

társadalombiztosítási alapok bevételeinek. A bevételi végszám olyan 822 milliárd forint körül

ala

kult. Mire is költöttük a bevételeket? A legnagyobb kiadási tétel '95ben is a nyugdíjak voltak( 511,3

milliárd forintot fordítottunk erre. Tulajdonképpen a befizetett járulékok kétharmada kerül

nyugdíjkifizetésre felhasználásra. A második legnagyobb téte

l a gyógyítómegelőző ellátások, amelyre 191,1 milliárd forintot

fordítottunk, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatására 81,5 milliárd forintot,

táppénzkiadásokra 39,8 milliárd forintot. Tulajdonképpen ez a négy legnagyobb tétel a '95ös költsé

gvetésben is - mint ahogy az előző

években és jelenleg is , amire a befizetett járulékok felhasználásra kerülnek. Az egyes tételekkel kapcsolatban, mint ahogy a napirend előtti vitában is elhangzott, szeretném

említeni, hogy 15,4 százalékkal emelkedtek a

nyugdíjak, amelyek tulajdonképpen egy kicsit

magasabb mértéket jeleznek, mint amit a járulékbevételek növekedése megalapozott. A

gyógyítómegelőző ellátásoknál 12 százalékos növekedés következett be. Ez az egész kép ismételten aláhúzza azt, hogy a ma létez

ő, működő társadalombiztosítási

rendszerünkben döntő szerepe van a járulékbefizetésnek. Ez kiderül a mérleg összefüggéseiből is,

hiszen ez adja a döntő forrását az alapok bevételének, ebből lehet a nyugdíjakat és az egyéb fontos

kiadásokat finanszírozni. A

zt gondolom tehát, hogy emiatt is, meg azért is, mert láthatólag a

költségvetéstől való eltérés legnagyobb tétele szintén a járulékbevételek területén volt,

mindenképpen tanulságos itt a vita keretében is az egész járulékfizetési problematikával külön is

f

oglalkoznunk. Hadd szabadjon a tisztelt Ház figyelmét felhívnom egy nagyon érdekes összeállításra, ami arról

szól, hogy tulajdonképpen kik is fizetnek Magyarországon járulékokat, kik fizettek járulékokat

1995ben. Körülbelül 3,4 millió olyan ember van, aki után - mivel munkaviszonyban álltak - járulékokat fizettek, és ezek a befolyt járulékok alkották az összes járulékbevételnek a 90 százalékát.

Az egyéni és társas vállalkozók 750 ezren vannak, szeretném hozzátenni, hogy igazából persze nem

ennyien vannak, de itt többszörös számbavételek vannak ebben a kimutatásban, lévén, hogy valaki

több vállalkozásban is folytathat tevékenységet, kiegészítő tevékenységet is folytat. Tehát minden