Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
796 alkalommal számba véve az eseteket, azt lehet látni, hogy 750 ezer ilyen eset van, akik összesen csak a 10 százalékát finanszírozták - megközelítően 10 százalékát - a járulékbevételeknek. Tehát lényegesen kevesebbet, mint ami számarányukból következne. Ezenkívül van 785 ezer olyan esetünk, akik szellemi tevékenységet végeznek, egyé b önálló tevékenységet végeznek - ideértve az eseti megbízásokat is , ami után vagy nem, vagy olyan minimális járulékbefizetés történik csak, hogy az összes járulék kevesebb mint 1 százalékát finanszírozzák. Azt gondolom, hogy ezek a számok nagyon világos an mutatják, hogy itt alapvető aránytalanság van a közteherviselésben, tekintve hogy vannak olyanok, akik az adott törvényi keretekben - teljesen legálisan természetesen - lényegében ki tudják kerülni a társadalombiztosítási járulékfizetést, míg mások - kü lönösen, ha alkalmazottak - kénytelenek hozzájárulni; zárójelbe kell tennem, hogy persze van egy másik probléma is, hogy azért akik hivatalosan alkalmazásban állnak, azoknak egy jelentős része is mondjuk minimálbérrel vagy ahhoz közeli bérrel van bejelentv e. (10.00) Most nem azokról beszélek, akik ténylegesen ennyit kapnak, mert ilyen az adott területen a munkaerőpiaci helyzet, ennyit tudnak a vállalkozások fizetni, hanem azokról beszélek, akiknél nagyon világos, hogy a tényleges jövedelmük ezt meghaladó, mert például olyan egyéb kategóriákban történik a jövedelemkivétel, ami után nincs társadalombiztosítási járulék. Kérem szépen, a probléma ezzel kapcsolatosan nem egyszerűen az hogy nem fizetnek be egy adót vagy egy járulékot ebben az esetben, mert a társa dalombiztosítási költségvetés tekintetében is az van, mint egészében az államháztartásban, hogy a költségvetés - képletesen fogalmazva - nem más, mint egy “cső”, ahova az egyik oldalon befolynak a pénzek, a másik oldalon kifolynak a pénzek. Ha nem folynak be ezek a pénzek, nem tudunk kifolyatni. A konkrét összefüggésrendszerben azt kell mondanom, hogy az, hogy a nyugdíjakra annyi jut, mint amennyi jut, amit mindannyian érzünk, hogy tulajdonképpen nagyon kevés, és különösen a nyugdíjasoknak van egy köre, aho l - amiről napirend előtt szintén szó volt - tényleg borzasztóan kevés. Ennek a problémának az áthidalása nem képzelhető el úgy - a képletes példánál maradva , hogy a “csőbe ” befolyás méltányosabbá váljon. Emellett abban az ördögi körben is benne vagyunk , hogy minden európai, nemzetközi összehasonlítás szerint borzasztóan magas járulékmértékekkel dolgozunk. Önmagában a magas járulékmérték is nyilván negatívan hat a járulékfizetési készségre és fegyelemre. Ha a járulékokat tovább emelnénk, akkor ez még ink ább így lenne. A járulékok csökkentése lehet csak az az út, ami nyilván arra tudja ösztökélni az embereket, hogy inkább fizessenek. De azt gondolom, hogy a járulékcsökkentés mellett nyilván abban az irányban is el kell mozdulnunk, hogy egy arányosabb közte herviselés valósuljon meg. Tehát szélesítsük a járulékalapokat, többen vegyenek részt ebben a méltányos teherviselésben. Ami - ezt még egyszer aláhúzom - tulajdonképpen a legnagyobb tétel tekintetében, a nyugdíj tekintetében egy generációk közötti szolidar itást biztosít. Hiszen arról van szó, hogy azért kell ezeket a járulékokat befizetni a még dolgozó generációknak, hogy a jelenleg nyugdíjban lévő generációk nyugdíjait finanszírozni lehessen. Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy talán a költségvetés, a társ adalombiztosítási alapok költségvetése zárszámadásának megvitatásakor a tanulságok levonásakor erre az összefüggésrendszerre, a járulékfizetés egész szisztémájának anomáliáira figyelmet kellene fordítanunk. Talán ez a vita ilyen értelemben módot ad arra, h ogy a tisztelt Ház elé a közeljövőben kerülő egyéb törvények megtárgyalásakor a tanulságokat hasznosítani tudjuk. Az elmondottakat kívántam hozzáfűzni a benyújtott előterjesztésünkhöz. Kérem a tisztelt Házat, hogy az előterjesztést vitassa meg, majd a szük séges módosító javaslatok átvezetése után a zárszámadást fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
