Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
794 társadalombiztosítási alapokról szóló költségvetési törvényben meghatározottaknak megfelelően zajlotte a gazdálkodás. Ha ennél a szűk értelmezésnél maradunk, akkor azt kell mondanom, ho gy tulajdonképpen az általános vitát nagyon nehezen is lehet kezelni műfajilag, hiszen itt mindig csak konkrétan merülhet föl az, hogy valamilyen kérdés rendezése, elszámolása, valamilyen kiadás teljesítése a törvénynek megfelelően zajlotte le, tehát igaz ából egy ilyen logikában fordítva kéne a vitát lebonyolítanunk. Először egy részletes vitát kéne folytatnunk, és a részletes vita tanulságai alapján lehetne azt megállapítani, hogy általánosságban hogyan minősíthető a gazdálkodás. Természetesen nem ez a gy akorlatunk a tisztelt Házban, lehet hogy egy későbbi ügyrendi továbbfejlesztésben fölvethető egy ilyen típusú változtatás, de jelenleg nem így vagyunk vele. Azt gondolom, hogy a kialakult gyakorlat is arra int minket, hogy nem kéne megállnunk ennél a szűk értelmezésnél, hanem úgy kéne fölfognunk, hogy a zárszámadás az egyidejűleg arra is lehetőséget ad, hogy a folyamatokról, a ténylegesen megtörtént folyamatokról is vitát folytathasson a Ház, és bizonyos tanulságokat, következtetéseket a jövőre nézve levonj on, mint ahogy általában - megjegyzem a legtöbb zárszámadás vitájakor - ez itt a Házban be is szokott következni. (9.50) Egy ilyen felfogásban tehát röviden néhány megjegyzést fűznék a törvényességi összefüggésekben, de szé lesebben is szeretnék néhány gondolatot a vita megkezdése előtt felvetni. Törvényességi szempontból úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszék ebben az esetben is nagyon értékes munkát végzett, számos észrevételt tettek, amelyeket úgy gondolom, hogy különbö ző módosító indítványokkal a későbbiekben majd a törvényben kezelni lehet, át lehet vezetni. Egykét kérdésben vannak szakmai viták, ezekre itt most külön nem térnék ki, azt gondolom, hogy tipikusan a részletes vita kategóriájába, illetve a bizottsági munk a kategóriájába tartozó ügyek, amelyeket majd a részletes megvitatás alapján valahogyan az Országgyűlés el fog nyilván dönteni. Itt is szeretném aláhúzni, hogy természetesen a kialakult jogi keretekben a társadalombiztosítási önkormányzatok gazdálkodnak, t ehát a kormány szerepe közvetlenül, pláne a '95ben érvényes jogszabályi keretek között, az meglehetősen minimális volt ezekben az ügyekben. A bizottsági munka alkalmas arra is, hogy az önkormányzatok felelős vezetői jelenlétében lehessen ezeket a kérdések et megtárgyalni, ami nem adott itt, a plenáris tanácskozáson. Egy nagyon fontos kérdésre azonban szeretnék kitérni - ami ha úgy tetszik, törvényességi oldalról is felmerül , nevezetesen arra, hogy pótköltségvetés benyújtására, mint ismert, nem került sor. Miközben a törvényi előírások világosan megmondják, hogy ha az eltérés egy bizonyos nagyságrendet várhatóan elér, akkor pótköltségvetést kell benyújtani. Ezzel kapcsolatban szeretnék arra emlékeztetni, hogy tavaly nyáron az önkormányzatok vezetői és a kor mány képviselői között született egy megegyezés, amely megegyezés azt tartalmazta, hogy az önkormányzati vezetők vállalták, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok hiánya az ő tudomásuk szerint nem fogja a 10 milliárd forintot meghaladni, és ennek megf elelően befolyásolják, irányítják a különböző folyamatokat. Az önkormányzati vezetők eme prognózisa alapján foglalta el azt az álláspontot a kormány, hogy nincs szükség pótköltségvetés benyújtására. Tulajdonképpen a 10 milliárd forint körül várható hiány p rognosztizálása egészen az év végéig fennmaradt. Amikor már világossá vált, hogy a hiány nagyobb, akkor itt már egyszerűen nem volt mód arra, hogy pótköltségvetés előterjesztésre kerüljön. Mindenképpen azt gondolom, hogy ebben komoly tanulságok vannak, és a tanulságok részben már hasznosultak is az ennek az év során elfogadott törvényi változásokban, nevezetesen, hogy a folyamatokat szorosabb rendben kell figyelemmel kísérni most már nemcsak az önkormányzatoknak, hanem a kormánynak is, hogy el lehessen kerü lni a jövőben ilyen helyzetnek a bekövetkezését, amely végső soron azt eredményezte, hogy a törvényi előírások ellenére pótköltségvetés előterjesztésére tényszerűen nem került sor. Szeretném a továbbiakban a tisztelt Ház figyelmét felhí vni arra, hogy milyen tényezőkből is következtek a tervezettől való lényeges eltérések, hogy alakult ki az a 40,5 milliárd körüli hiány a
