Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - Dr. Keresztes Sándor (KDNP) - a külügyminiszterhez - "Kíván-e tájékoztatást adni, külügyminiszter úr, a román külügyminiszterrel történt levélváltásáról az alapszerződésből kimaradt ingatlanok ügyében?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP):
614 romániai magyarság megmaradásának. Enélkül az erdélyi magyarság a moldvai magyarság sorsára jut. A mai lapokból értesültünk, hogy a román kisebbségi hivatal értesí tette a történelmi egyházakat, hogy készül egy törvényjavaslat, mely talán még ebben a ciklusban megvalósítható lesz. A külügyminiszter úr válaszában elmondta, hogy az alapszerződésből a román fél kívánságára maradt ki a garancia, helyette azonban megállap odott Melescanu külügyminiszter társával, hogy ezt a kötelezettségvállalást levélváltás útján rögzítik majd. Azt is bejelentette az Országgyűlésnek, hogy a levélváltás megtörtént, sőt az akkori parlamenti tartózkodása idején érkezett meg Melescanu külügymi niszter válaszlevele, melynek fordítása azonban nem készült el, és ezért nem tudja annak tartalmát ismertetni. A mostani román bejelentés után, tekintettel arra, hogy a történelmi egyházak bejelentették, hogy ők már 1990 óta beadtak egy törvé nyjavaslatot 15 egyházi felekezettel közösen, amely ott fekszik, tehát csak azt kellene elővenni. Most egyetlen garancia ez a levélváltás, hogy esetleg ezt lehet sürgetni. Kérdem ezért a miniszter úrtól, hogy mikor kívánja a saját maga által aláírt levél é s a román külügyminiszteri válaszlevél szövegét a képviselőkkel megismertetni? Várom a választ. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úr távollétében megadom a szót SzentIványi István államtitkár úrnak. D R. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Rögtön az ön végén feltett kérdésének megválaszolásával kezdem. A Külügyminisztérium eljuttatta a két levélnek a szövegét a külügyi bizottsághoz az elmúl t napokban. Ezt önök még azonban nem kaphatták kézhez, mert a külügyi bizottság vezetősége jelenleg az Európa Tanács közgyűlésén tartózkodik, de meg fog tudni ismerkedni pontosan mindkét levélnek a szövegével, tehát Kovács László külügyminiszter úrnak és M elescanu külügyminiszter úrnak a levelével. Azonban ha már föltette a kérdést, akkor célszerű, hogy röviden tájékoztatást adjak annak tartalmáról nemcsak a külügyi bizottság tagjainak, hanem valamennyi képviselőnek. Tehát Kovács László külügyminiszter úr l evelében kiemelte ennek a kérdésnek a fontosságát, és azt, hogy megkülönböztetett figyelmet tulajdonítunk a közösség, illetve az egyházi ingatlanokért juttatandó kárpótlásnak. Melescanu külügyminiszter válaszlevelében kifejezésre juttatta, hogy a Román Nem zetiségi Tanács, a Nemzeti Kisebbségi Tanács foglalkozik a kérdéssel: elkészült egy törvénytervezet, és szándékukban áll még ebben a parlamenti ciklusban, tehát a november 3a előtti választásokat megelőző ciklusban a kérdést rendezni. Tudjuk azt, hogy az RMDSZnek vannak bizonyos fenntartásai a tervezettel kapcsolatban, de jó kiinduló alapnak tekintik ezt a tervezetet. Továbbmenőleg tájékoztatott arról a román külügyminiszter, hogy általában is szándékoznak rendezni az egyházi ingatlanok helyzetét. Nemcsak a nemzeti kisebbségek ingatlanait, hanem valamennyi román egyház ingatlanát is. Tudjuk azt, hogy Románia 1993ban az Európa tanácsi felvétel során már kötelezettséget vállalt e kérdéskör törvényes rendezésére; ennél több garanciát most elérni nem tudtunk, de nagyon bízunk abban, hogy ezek nyomán a kérdés rövidesen, tehát még ebben a romániai ciklusban rendeződni fog. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszontválaszra megadom a szót Keresztes Sándor képvi selő úrnak. DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP) : A feltett kérdésemet az indokolja, mert még meg sem száradt a tinta a szerződéssel kapcsolatos aláíráson, máris jelentkeztek az ellentmondások és a kérdőjelek. Jogosan fölmerül a kérdés a közvéleményben, hogy kinek az érdekét szolgálja a nagy sietség, amivel most már a ratifikációt is
