Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
604 Az embernek, miután elolvassa a két meglehetősen nagy terjedelmű törvényjavaslatot, hogy a "rablóból lesz a legjobb pandúr", ez a közmond ás jut az embernek eszébe. Vagyis gyakorlatilag az a hatéves tapasztalat, amit a korábbi elfogadott törvény és a bankrendszer, illetve az értékpapír- és tőzsdepiac működése során az abban részt vevők - akár államigazgatás részéről, akár maguk a főszereplők - megtettek, lehetőséget biztosított arra, hogy ma egy olyan törvényjavaslatot tárgyaljunk és vitassunk, amely valóban igyekszik kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, amelyek a korábbi, érvényben lévő törvényekben vannak. Gondolok itt akár a prudens szabá lyozásra, gondolok akár a bennfentesség szabályozására, belső hitelnyújtás, vagy éppen akár a tulajdonjoggyakorlás, irányítás és ellenőrzésre, mert nyilvánvaló, hogy a magyar társadalom, a közvélemény ezen törvények kapcsán is szeretne biztosítékokat sz erezni arra vonatkozólag, hogy azok a súlyos hibák, amelyeket a bankkonszolidáció során tapasztaltunk, vagy ennek egy részét a bankkonszolidációs bizottság tapasztalja, ezek a jövőben lehetőleg ne forduljanak elő. A magyar bankrendszer, a tőzsde a jövőben botrányoktól mentes legyen, vagy lehetőleg minél kevesebb olyan botrány rázza meg a magyar értékpapír, tőzsde- és bankrendszert, amelyet az elmúlt időkből sajtón keresztül mindenki ismer, és korábban több képviselőtársam is - Torgyán József és Tardos Márt on is - megemlített. Úgy gondoljuk, hogy a bankkonszolidáción túl van a magyar bankrendszer, levont tapasztalatok alapján a jövőben az új törvény segítségével lehetővé válik, hogy ilyen konszolidációra ne kerüljön sor, vagy legalábbis az állam a jövőben ta rtózkodjon az ilyen bankkonszolidációtól. Ez a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslatban, úgy véljük, megfelelően szabályozva van. Gondolok itt magára a pénzügyi intézmények engedélyezési eljárására, arra, hogy a javaslat - például a 11. §ban - szigorúan előírja azt, hogy banki hitelintézeti tevékenységet csak olyan személyek és intézmények, vállalkozások végezhetnek, amelyek üzleti kapcsolatrendszere teljes mértékben átlátható, és a befolyásoló részesedésre ennek függvényéb en a Bankfelügyelet - illetékes felügyelet - szigorú, több kérdéssorozatból álló vizsgálata után kerülhet csak sor. Egyetértünk tehát az engedélyezési eljárás szigorításával, bár úgy gondoljuk, hogy itt talán időnként túllép a javaslat az általunk támogath ató mértéken. Gondolok itt például az igazgatótanácsi elnökök, illetőleg a felügyelőbizottsági elnökök megválasztásához előírt bankfelügyeleti engedélyre. Sokkal helyesebb lett volna - vagy lenne , ha a törvényjavaslat pontosan megfogalmazza azt, hogy ily en pozíció megszerzéséhez milyen feltételeknek kell teljesülnie az illető személyre vonatkozólag. Ha ez megvan, akkor az bőven elegendő arra, hogy a szakmai és egyéb prudens kritériumok teljesüljenek. A Bankfelügyelet vezetőjének az engedélye ez esetben me glehetősen formális, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy - lévén, hogy a bankfelügyelet szorosan a kormány felügyelete alatt működik - esetleg más szempontokat érvényesítve olyan kinevezések történjenek vagy ne történjenek meg, ami mindenképpen az il lető pénzügyi vállalkozás tulajdonosainak érdekeit sértheti. A befolyásoló részesedés megszerzésének bankfelügyeleti engedélyhez kötését rendkívül fontosnak tartjuk, és remélhetőleg ezzel a jövőben számos korábbról ismert botrányos ügy a bankrendszerben el kerülhetővé válik. Szeretném megemlíteni azt, hogy néhány oldalon viszont, néhány fejezetben ez a hitelintézetekről szóló törvényjavaslat talán túlzottan nagy szabadságot ad például az adatok és információk megszerzése terén. Gondolok itt az üzleti titok, pontosabban a banktitok szabályozására. A törvényjavaslat olvasójának az az érzése, hogy banktitokhoz csak az nem jut hozzá, aki nem akar. Itt úgy gondoljuk, hogy ha Magyarország valóban KözépEurópa hitel, bank- és tőkepiaci központja kíván lenni, akkor a banktitokra vonatkozó szabályozást esetleg célszerű néhány ponton pontosítani. Például, hogy egy konkrétat mondjak: a jelenlegi javaslat szerint személyre vonatkozólag is nagyon sok szervezet, az adóhatóságtól kezdve a Nemzetbiztonsági Hivatal kérhet pon tos tájékoztatást, hogy az adott állampolgárnak milyen forgalma, milyen számlamozgása van. Én úgy gondolom, hogy ez csak akkor történhet meg - és így lenne helyes , ha aki kéri ezt a banktitoktól való mentesítést, tehát adatokat kér, az indokolja meg, hog y milyen okból kéri ezt a titoktól való
