Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
605 felmentést, hogy ez később dokumentálható legyen, hogy tudjuk azt, ha későbbiekben valamiféle botrány keletkezik ez ügyben, hogy milyen indokok alapján, ki indított ilyen megkeresést az adott banknál. Szintén aggályo s dolog a belső hitelezés kérdése, amelyet - szerencsére nagyon precízen - tilt a törvényjavaslat, mondván, hogy hitel megszerzésével jelentős vagyoni előnyre lehet szert tenni, ezért az adott hitelintézet vezetői, hozzátartozói és vállalkozásai a szóban f orgó hitelintézettől hitelt nem kaphatnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a szabályozás bármennyire is helyes lehet, másik hitelintézettől - amelyik talán lehet, hogy éppen szintén állami tulajdonban van - minden további nélkül az adott személy, vagy vál lalkozása jelentős nagyságrendű hitelhez hozzájuthatott. Gondoljunk itt az egzisztenciahitelre, ami egy kifejezetten kedvezményes és jelentős anyagi előnyt biztosító hitelkonstrukció volt. Talán ezen a területen még szigorúbb szabályozást lehetne érvényesí teni, hogy más hitelintézetnél se juthasson hozzá egy bank vezetője vagy az ő tulajdonában lévő vállalkozás hitelhez, vagy ez valamiféle nyilvánosság előtt történjen. (12.10) Az értékpapír forgalomba hozataláról és a befektetési szolgáltatásokról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat a korábbiakhoz képest számos területen változott. Ez a változás a Magyar Demokrata Néppárt szerint inkább visszalépés, mint előrelépés. A legsúlyosabb kritikánk ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy a p iacot rendkívüli mértékben korlátozza, ezáltal a versenyt is. Erre utalt Mádi László képviselőtársam is. A kis és közepes brókercégeket rendkívüli mértékben megszorongatja, és az indoklás erre azt mondja, hogy minél nagyobb egy ilyen vállalkozás, annál nag yobb a valószínűsége, hogy professzionálisan működik. Tudnék konkrét példákat mondani, hogy ez nem így van. Ott van például a Talentum Rt.nek a VVMlízinggel kapcsolatos, meglehetősen kétes színvonalú munkája. De mondhatnék kis brókerházat is, mint példáu l a Concordia, amelyik a relatíve kisebb volta ellenére egészen professzionálisan működik. Én úgy gondolom, hogy nem a nagyság dönti el azt, hogy egy adott értékpapírtársaság vagy egy befektetési szolgáltatás vagy szolgáltató professzionálisan, prudensen működik, vagy sem. Ezt mindenképpen módosító javaslatokkal szeretnénk javítani. Tehát a versenykorlátozást mindenképp, véleményünk szerint, enyhíteni lenne szükséges. Ez a törvényjavaslat sajnos nemcsak hogy nem versenybarát, de nincs összhangban a társas ági törvénnyel sem. Ami többek között a vállalatfelvásárlás szabályozása miatt mindenképpen már ma szükséges lenne. Remélhetőleg a társasági törvény módosítása mielőbb a parlament elé kerül. Ami az összevonással, tehát a Bankfelügyelet és az Értékpapírfel ügyelet összevonására vonatkozik, az a meglátásunk, hogy talán nem szerencsés ezt ilyen gyorsasággal, már '97. január ljével megtenni. Lehet, hogy célszerű lesz később egy szoros kapcsolat a Bankfelügyelet és az Értékpapírfelügyelet között. De többen ut altak már arra, hogy egészen eltérő tevékenységet és ellenőrzési területen dolgoznak, az igaz, hogy az univerzális bankrendszer felé mozdul el a magyar bank- és pénzügyi szektor is. De ez az átmenet egy hosszabb ideig tart, és ahol igazán vagy talán az átl agosnál gyengébbek vagyunk a múltbeli tapasztalat alapján, az pontosan az Értékpapírfelügyelet tevékenysége, mely részben a jogosítványainak hiánya következtében történt, és nem pedig az esetleges szakmai gyengeségből. A Magyar Demokrata Néppárt nem érti azt sem, hogy miért nem adja meg törvényjavaslat azt a lehetőséget, hogy az Értékpapírfelügyelet saját tevékenységi körén belül rendeleteket bocsásson ki. Tudomásunk szerint az Európai Unión belül ez egyértelműen így va n. Ők értenek ehhez legjobban, az államigazgatás is maximum annyit tehet, hogy a rendeletekkel kapcsolatban a szakértői munkát az Értékpapírfelügyelettel végezteti el.
