Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
587 mérlegeik részletekbe menő és naponta felügyelt szabályozását jelentette, amelyben szigorúan szabályozták az eg yes mérlegtételek, illetve az alaptőke közötti arányokat, a mérleg lejárati szerkezetét, miközben bármilyen pénzügyi piacra beléphettek. Ez tehát a piacok - eltérő piac, eltérő kockázat , azaz a funkciók szerinti szabályozás alternatívája volt. A bankfelü gyelet látta el a pénzpiacok felügyeletét, mert minden piaci szegmensben a bankok játszották a főszerepet. A piacok kockázati fajták szerinti szabályozását célozza - intézménytípustól függetlenül - az EUdirektíva is, miközben nem ragaszkodik az intézménye k merev, piacok szerinti felosztásához. E két törekvés együttesen eredményezi a funkcionális szabályozási elveket, amelyek együttesen sem a korábbi specializált, sem a korábbi univerzális bankrendszerekben nem voltak meg. Világossá kell tenni, hogy Magyar országon az univerzális pénzügyi rendszerre való áttérési szándék nem a hagyományos német rendszer adoptálását jelenti. A nemzetközi gyakorlat - és maguk a németek is - a szabályozás terén a funkcionalitásra térnek át, miközben az intézmények tekintetében a piaci szegmensek szerint elkülönülő alaptőke és kockázati tartalékok meglétét követelik meg, a szervezeti, intézményi felépítésre tekintet nélkül. A mi esetünkben az univerzalitás célja összhangban az EUdirektívákkal egyes pénzügyi piacokra való belépés intézményi korlátainak a felszámolása lehet. Azaz nem tiltjuk meg a kereskedelmi bankoknak az értékpapírműveleteket, ha ugyanazokat az előírásokat teljesítik az értékpapír üzletággal foglalkozó egységei a pénzügyi függetlenség terén, mintha önálló értékp apírcégek volnának. Ez a váltás azonban azzal jár, hogy a jelenlegi kockázati szabályozást az EUdirektívák szerinti szigorúbb szabályozással kell felváltani. Tudatosítani kell tehát a szakmai közvéleménnyel, hogy teljesen új, más típusú univerzalitás van kialakulóban, mint az, ami eddig Németországban volt. Összességében megállapítható, hogy a három törvényjavaslat jelentős mértékben hozzájárul a pénz- és tőkepiac korszerűsítéséhez, a befektetők, betétesek fokozottabb védelméhez, és elősegíti az Európai Un ióhoz való csatlakozás lehetőségét. Ezzel a kormánynak - mint előterjesztőnek - az elképzeléseit sikerült alapjaiban megvalósítania. A törvényjavaslatok egyes részeiben azonban valószínűleg módosításokat kell eszközölni annak érdekében, hogy az előterjeszt ő célja még teljesebben valósulhasson meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Hidasi Rezső képviselő úr felszólalását. Most soron következik Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt részéről, őt követi maj d Tardos Márton a Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi törvényi szabályozás változtatását sok lényeges körülmény indokolhatja. Mint ismeretes, számtalan gond, probléma, óriási veszteség, felesleges költség jellemzi e terület eddigi működését. Gondoljunk csak a bankkonszolidáció lebonyolításának tapasztalataira, irányításiellenőrzési hiányosságaira. Arra te hát, hogy költöttek el mind ez idáig több százmilliárd forintot e terület stabilizációjára való hivatkozással. Érdemes végiggondolni, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy e közel 400 milliárd forintos ráfordításnak volte egyáltalán haszna. Az ÁSZjelenté sből tudjuk, hogy a bankokat e tranzakció keretében nemcsak kétes kinnlévőségeitől szabadították meg, hanem veszteségeket is elszámoltak ezzel kapcsolatban. Itt utalunk arra az aggályunkra, amelyet eddig a Nemzeti Banknál kezelt 2023 milliárd forint nem ka matozó tételnek kamatozó tétellé történő, a költségvetéshez való átvitelével kapcsolatos aggályaink, amelyekről korábban már részletesen szóltunk, de itt érdemes rá visszautalni. Hadd hivatkozzunk arra, hogy nem ellenőrizték eddig megfelelően a pénzek felh asználását, és a konstrukció kidolgozása sem volt megfelelő. Azóta is folytatódik a kétes kinnlévőségek
