Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
588 felhasználása, újabb konszolidációkra kerül sor. Olyan szabályozásra van tehát szükség - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint , melyek legalább a jövőre nézve mérséklik a gazdasági anomáliákat, szakszerűtlenségeket és visszaéléseket. A törvényi változtatásnak is ezt a célt kell szolgálnia. Egyes bankok súlyos működési zavarai bankcsődökhöz vezettek. Az okok a rossz gazdálkodás, a szabályok be nem tartása - sőt, az esetek egy részében azok durva megsértése , ésszerűtlen kockázatvállalás. Ennek során a befektetők pénze részben elveszett, illetőleg veszélybe került, amit csak állami pótlással sikerült elhárítani. Néhány példa, és ebből látni fogják, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen bajok voltak a pénzügy területén. Az Ingatlanbankra utalok, a Szil és Vidéke Takarékszövetkezetre, Gávavencsellő Takarékszövetkezetre, az Ybl Bankra, az Állami Vállalkozói Bankra, Vállalkozói Takarékszövetkezetr e, az Iparbankra, a Konzumbankra, a Dunabankra; és hogy felidézzem az önök emlékezetében, az állami megsegítés mértéke a Dunabank esetében 4,3 milliárd forintot tett ki. Ezek mind igazolják a felsorolást érintő bankokat illetően, hogy milyen összegek folyt ak itt el. De hadd utaljak arra, hogy az Innofinance Bank, a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet vagy akár az Agrobank ügyletei kapcsán is milyen állami pénzeszközök kerültek felhasználásra. (10.30) (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűl és alelnöke foglalja el.) Hiszen az utóbbi indult egy 6 milliárd forintos állami csomaggal, majd ezt követte egy újabb 9 milliárd forintos juttatás, amely az Agrobank, Mezőbank házasságkötése alkalmából került a nevezett pénzintézetekhez. Megjegyzendő, hog y az Iparbank és a Dunabank stabilizációja az elmúlt évben is folytatódott, hiába hivatkoztam, ugye, az előbb a 4,6 milliárd forintos csomag odaadására. Fontos azonban, ezen bankok csendes felszámolásba mentek át. Ezek a bankcsődök az ellenőrzés és a káros folyamatok megakasztási mechanizmusának hiányát mutatják. További igen lényeges körülménynek ítéli meg a Független Kisgazdapárt azt a tényt, hogy a szabályozás változtatását a jövedelmek és a teljesítmények összhangba hozásának is indokolnia kellene. Az á llami bankoknál fizetett bérek és juttatások elszakadtak az ország helyzetétől, és elszakadtak a teljesítménytől is. Az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagság pozícióit és jövedelmeit felelősség nélkül bocsátották az érintettek rendelkezésére. Csil lagászati összegű juttatásokról van itt szó. Itt utalhatnék akár az Agrobankra, akár az egyéb, csődbe jutott bankokra, hogy az igazgatótanácsok és a felügyelőbizottságok úgy működtek, hogy soha semmiféle felelősséget nem kellett vállalniuk a hatalmas állam i pénzeszközök elfolyása kapcsán, holott ők ezért kiemelten magas juttatásban részesültek. Az Állami Bankfelügyelet is a szerint a hamis logika szerint működik, hogy a magas jövedelmek automatikusan jó munkát eredményeznek. A Fü ggetlen Kisgazdapárt interpellációiban többször szóvá tette az itteni jövedelmeket, luxus személygépkocsikat, annál is inkább, mivel például az eddig a magyar államnak 16 milliárd forintjába került Agrobankbotrány egyik szereplője az Állami Bankfelügyelet volt, márpedig az Állami Bankfelügyeletnél 1995ben több jutalmat fizettek ki, mint bért. Ez egy olyan indokolatlan többletjuttatás, amely semmilyen vonatkozásban nem hozható szinkronba nevezett pénzintézetek teljesítményével, hiszen az Állami Bankfelügy elet képtelen volt kézben tartani az eseményeket, pedig jogszabályi előírás folytán is ez lett volna a feladata. Külön megérne egy misét, hogy miként lehetett olyan szerződést kötni, hogy a 16 milliárd forintos hiányt produkáló Agrobank egyik banki vezetőj e végül is 40 millió forint végkielégítést kapjon. És még mondja valaki, ugye, ezek után azt, hogy az MSZP nem szociálisan érzékeny kormány? Amikor szociálisan milyen érzékenyen juttatott 40 millió forintot az érintett személynek. A bankfelügyelet még több jövedelmet akar. Ez a most beterjesztett törvénymódosításnak az alapja. A korábbi változatban a köztisztviselői törvény alól akartak felmentést kapni. Most pedig a köztisztviselői törvény lehetőségeit tágítják ki a számukra.
