Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
586 A betétesek védelmét szolgálja továbbá a kibocsátó azon köt elezettsége, hogy a hatályos szabályozásnál részletesebb tájékoztatót kell a nyilvánosság számára biztosítania a kibocsátani kívánt értékpapírról. A tőkepiac sajátos kockázata a bennfentes kereskedelem lehetősége, melyet a törvényjavaslat igyekszik visszas zorítani, a hatályos szabályozásnál sokkal pontosabban rögzíteni a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályokat. A befektetők védelme érdekében a törvényjavaslat szabályozza a Befektetővédelmi Alap intézményét, amely új jogintézményként jelenik meg, hasonlóan a pénzpiacon már megjelenő Országos Betétbiztosítási Alaphoz. Elsősorban a kisbefektetők részére biztosít kedvezőbb lehetőséget az alap azzal, hogy a befagyott követelés után 1 millió forintig kártalanítást fizet a befektetők részére. A törv ényjavaslat az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében 7 EGKirányelvet vett figyelembe, elsősorban a befektetési és szolgáltatási tevékenységek felhasználási körében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a törvényjavaslat fogalomrendszere még nem pontosan f edi az irányelvekben megtalálható fogalmakat. Bár a törvényjavaslat sok tekintetben korszerűnek mondható, egyes részeiben pontosításra szorul, illetve egyes részei nem illeszkednek maradéktalanul az előterjesztő koncepciójába, ezért szükséges ezeknek a rés zeknek a pontosítása, illetve az eredeti koncepcióhoz történő igazítása. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló törvényjavaslat rendelkezik az Állami Bankfelügyelet, valamint az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet összevonásáról, valamint a lé trejövő felügyelet szervezeti kérdéseiről. (10.20) Nemzetközi kitekintésben is találhatunk példákat összevont felügyeletek működésére: Svájc, Svédország, Hollandia, Luxemburg. E felügyeleti szervek összevonását elsősorban mégis a korábban említett két törv ényjavaslat alapján kialakuló pénz- és tőkepiac hatékony felügyelete indokolja. Szervezeti oldalról ugyanis szükséges, hogy azonos tevékenységet végző szervezeteket egy felügyelet ellenőrizzen. Mint fentebb már említettem, a közeljövőben kialakul az univer zális bankrendszer, amely esetén a bankok lehetőséget kapnak arra, hogy minden értékpapírral kereskedhessenek. Célszerű ezért már most létrehozni egy egységes felügyeletet, amely az univerzális bankokat létrejöttük pillanatában képes ellenőrizni, s nem aka r foglalkozni a két felügyelet összevonásának szervezeti kérdéseivel. Ez ugyanis lényegesen lelassítaná a hatékony felügyelet kialakulásának idejét. Az előterjesztő koncepciója szerint egy olyan felügyeletnek kell létrejönnie, amely hatékonyan tudja ellenő rizni a pénz- és tőkepiac szereplőit. A hatékonyság több mindent rejt magában; így a felügyelet függetlenségét, hatáskörének megerősítését, intézkedési jogának kiszélesítését. A felügyelet függetlensége tekintetében a javaslat elsősorban a felügyelet elnö kének és elnökhelyettesének függetlenségét igyekszik biztosítani, bár hozzá kell tenni azt is, hogy ez a szándék nem valósult meg tökéletesen. A törvényjavaslat a felügyelet alkalmazottaira nézve szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, mely e lsősorban a felügyelet alkalmazottainak tulajdonszerzését korlátozza, ezzel is elősegítve a felügyelet befolyástól mentes működését. Megszűnik az a sajátos jogforrás, amely eddig bankfelügyeleti rendelkezésként szabályozta a pénzintézetekre vonatkozó szabá lyokat, a törvényjavaslat hatálybalépésével ezek a szabályok pénzügyminiszteri rendeleti, illetőleg kormányrendeleti szintre kerülnek. A felügyelet ezért bekapcsolódik a jogszabályelőkészítés közigazgatási folyamatába, így javaslatot tesz jogszabályalkotá sra, illetve véleményezni is fog olyan jogszabályokat, amelyek a pénz- és tőkepiac működésére kihatással lesznek. Az univerzális bankok léte és funkcionális szabályozási elve bizonyos fokig összetartoznak, de nem úgy, ahogyan azt a német gyakorlatban eddig láthattuk. Németországban nem volt funkcionális szabályozás. A hatóságok nem piacokat, hanem intézményeket szabályoztak. A bankok esetében ez a
