Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
585 A törvényjavaslat csak hitelintézet számára teszi lehetővé betét gyűjtését, illetve más visszafizetendő pénzeszköznek a nyilvánosságtól való gyűjtését. Ez a szabály garanciát jelenthet arra, hogy csak megfelelő szakismerettel rendelkező szervezet kezelheti mások, betétesek pénzét, elkerülend ő a közelmúlt sokak által ismert eseteit, amelyek során több befektető elveszítette megtakarításait, mely eljárás egyúttal veszélyeztette a pénz- és tőkepiacba vetett általános bizalmat. Ezzel a szabállyal tehát a jövőben meg lehet akadályozni azokat az es eteket, amelyekben alacsony alaptőkéjű társaságok jelentős tőkéjüket többszörösen meghaladó forrásokat gyűjtöttek a lakosságtól, illetve más gazdálkodó szervezetektől, majd fizetésképtelenné válva eltűntek a piacról. A törvényjavaslat szigorú szabályokat á llapít meg továbbá a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások vezetőire nézve is, mivel ilyen szervezetek élén álló, nem megfelelő képzettséggel rendelkező, illetve üzleti jó hírnévvel nem rendelkező személy jelentősen növeli az adott hitelintézetben rejlő kockázatot. A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest részletesen kifejti a vezető állású személlyel kapcsolatos jó üzlethigiéne fogalmát, lehetőséget teremtve így arra, hogy az ezzel nem rendelkezőket a felügyelet ne engedje hitelintézet vezetőjének alkalm azni. A felügyelet vizsgálja továbbá azt is, hogy az alapításhoz felhasznált pénz az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származike. Az alapításban részt vevő személynek nem lehet továbbá tartozása adóhatósággal, vámhatósággal, illetve t ársadalombiztosítási szervvel szemben sem, mert ebben az esetben nem kaphat a felügyelettől alapítási engedélyt. Fennmarad továbbra is a betétesek védelmét szolgáló Országos Betétbiztosítási Alap, amely azonban e törvényjavaslatban kerül meghatározásra, íg y az a szervezetről szóló korábbi törvény hatályát veszíti. A betétesek védelmét szolgálja továbbá a felügyelet intézkedési jogosítványainak bővülése, amely alapján a pénzpiac működését veszélyeztető pénzügyi intézmény felügyelete, ellenőrzése, illetve súl yos esetben a piacról való kivetése hatékonyabbá válik. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat 12 EGKirányelvet tartalmaz az Európai Gazdasági Közösségek joganyagából annak érdekében, hogy az Európai Unióhoz történő csatl akozás feltételeinek a hazai bankrendszer meg tudjon felelni. A jogharmonizáció keretében a törvényjavaslat az EU által kialakított fogalomrendszert használja elsősorban a pénzügyi intézménytípusok, másodsorban pedig a pénzügyi szolgáltató tevékenységek vo natkozásában. A fentebb már említett modernizációs, illetve betétesvédelmi megoldások tekintetében a javaslat felhasználja az Európai Unió tagországaiban követett jogi szabályozás egy részét, a magyar viszonyoknak megfelelően. A törvényjavaslat a tőkepiac fejlődését követve vezet be új jogintézményeket. Ezek közül kiemelkedik az úgynevezett dematerializált értékpapír, amely az eddig hagyományos nyomdai úton történő értékpapírelőállítás helyett lehetővé teszi az elektronikus úton történő rögzítést, valamint az értékpapírszámlán való nyilvántartást. Így az értékpapír tulajdonosa az eddig kinyomtatott értékpapír helyett csupán egy számítógép által nyilvántartott elektronikus jel tulajdonosává válik, amelyet a központi értéktár tart nyilván. A javaslat lehetővé teszi továbbá külföldi értékpapírok belföldi forgalomba hozatalának szélesítését is, ezzel hozzájárulva a tőkepiac fejlődéséhez. A törvényjavaslat tőzsdére vonatkozó szabályai követik a tőzsde hazai fejlődését, a jövőre nézve azonban megfontolandónak tart om külön, egységes tőzsdetörvény megalkotásának lehetőségét. A befektetők védelmét e törvényjavaslat is kiemelten kezeli, ez megmutatkozik többek között a befektetési vállalkozásra vonatkozó szervezeti szabá lyokban, amelyek a befektetési szolgáltatások körének végzéséhez kötik az adott befektetési vállalkozás tőkekövetelményeit. Így értékpapírbizományos 20 millió, értékpapírkereskedő 100 millió, befektetési társaság pedig 1 milliárd forint alaptőkével kezdh eti meg működését. Az engedélyezés tekintetében szintén szigorúbbá válik a szabályozás, így különösen bizonyos szabályzatok elkészítését, szigorúbb személyi követelményeket állapít meg a javaslat.
