Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
581 ala pításhoz, majd a működés megkezdéséhez is engedélyt kell kérni. Az egyszerűbb tevékenységet végző intézményeknél a két engedély egyidejűleg megszerezhető. A tervezet meghatározza az engedélyhez szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételeket. A törvény köv etelményeket fogalmaz meg a lehetséges tulajdonosokkal szemben is. A hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonásához - mint a befektetési társaságnál - a pénzügyminiszter és a jegybank elnökének egyetértése szükséges. Tisztelt Ház! A minimális tőkek övetelmény meghatározása óta a megjelölt összegek elinflálódtak, az élet időnként keserű tapasztalatként bebizonyította elégtelenségüket. Ezért a hitelintézetek jegyzett tőkéjének legkisebb összege felemelésre került 1 milliárd forintról 2 milliárd forintr a. Ha a szövetkezeti hitelintézetek, illetve a szövetkezeti hitelintézet tagja valamely önkéntes betét- vagy intézményvédelmi alapnak, akkor 25 millió forintról 100 millió forintra emelkedik a kötelező tőke. Szakosított hitelintézetek minimális tőkéjének m eghatározását az ezekről szóló külön törvényekbe utalja a törvénytervezet. Pénzügyi vállalkozás esetében 20 millió forintban határozza meg a minimális tőkenagyságot. A hitelintézetekben való tulajdonszerzés határa - a meghatározott szakmai befektetői kört kivéve - 25 százalékról 15 százalékra csökken. Fontos ugyanis biztosítani azt, hogy a hitelintézetek működését meghatározni képes tulajdonosi kör egyetlen tagjának se legyen olyan mértékű befolyása a hitelintézetre, ami a megbízható, óvatos működést a forr ások kivonásával vagy más módon veszélyeztetné. Átmeneti szabályként az ennél nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok 1999. december 31ig gyakorolhatják korlátozás nélkül tulajdonosi jogaikat. Tehát van egy átmeneti időszak. Az állam esetében három esetben van mód e tulajdoni korlát túllépésére: ha külön törvény meghatározott feladat ellátására alapít speciális hitelintézetet; ha a pénzpiac valamelyik fontos szegmensén komoly koncentrálódás, tehát monopolizáltság veszélye mutatkozik; végül a ko nszolidációs helyzet esetében, ez utóbbi esetben hangsúlyozottan átmeneti időre. A hitelintézetek biztonságos, körültekintő, óvatos működése szempontjából alapvető fontosságú az irányítás, ellenőrzés és vezetés színvonala. A törvénytervezetnek fontos részé t képezi a hitelintézet vezető testületeinek tagjaival szembeni követelmények megfogalmazása. A vezetők megválasztásához, kinevezéséhez a felügyelet előzetes engedélye szükséges. Az európai direktívák lényeges, a törvényekbe átemelt eleme az úgynevezett "n égy szem elve", amely szerint a pénzügyi intézmény vezetését legalább két ügyvezetőnek kell ellátnia. A törvény, akárcsak az értékpapírokról szóló törvénytervezet, tartalmazza a felügyelet által hozható szokásos és rendkívüli intézkedések körét. Tisztázza, mely esetben van mérlegelési joga a felügyeletnek a tekintetben, hogy érvényesíte intézkedéseket és mikor köteles megtenni azt. Tisztelt Országgyűlés! Az új törvényjavaslat részét képezi az Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozás is. Az al ap feladata a betétkifizetésen túl preventív intézkedések megtételére is kiterjed majd, segíti a válsághelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve korai szakaszban történő beavatkozás eredményeképpen a hatékonyabb, olcsóbb válságkezelést. E feladatkörébe n hitelt nyújthat az alap, alárendelt kölcsönt folyósíthat, tulajdonrészt szerezhet, garanciát vállalhat, állományátruházáshoz fedezetet nyújthat. A hitelintézeti törvényhez illeszkednek majd azok a szabályok, törvények, amelyek az egyes speciális hitelint ézeti fajták sajátos szabályozását tartalmazzák. Maga e törvény tartalmazza az állami fejlesztési bankra vonatkozó szabályozást. Eszerint az állam fejlesztési bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. olyan szakosított hitelintézet, amelynek feladata, hogy pén zkölcsönök nyújtásával, hitelközvetítéssel, átmeneti tőkerészvétel vállalásával elősegítse a magyar gazdaság modernizációját, fejlesztési programok keretében regionális fejlesztési hálózatot működtessen, térségfejlesztési programokhoz kapcsolódva hitelt ny újtson.
