Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
578 A törvényjavaslat szerint a felügyelet a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv. A kormányfelü gyelet többek között abban nyilvánul meg, hogy a miniszterelnök nevezi ki a felügyelet vezetőit a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke együttes javaslatára, és a visszahívás joga is ezen a módon gyakorolható. A visszahívás lehetséges okait meg kell po ntosan nevezni. Ez az intézményes garancia arra, hogy a felügyelet működésében a szakmai szempontok legyenek meghatározók. A felügyelet vezetője évente köteles beszámolni a kormánynak, valamint közzéteszi éves tájékoztatóját. A felügyelet hatáskörébe tart ozó kérdések tárgyalása esetén, az elgondolások szerint a felügyelet vezetője, mint addig is, meghívottként részt vesz a kormányülésen. A felügyeletet az elnök vezeti, aki egyszemélyi felelős vezetője az intézménynek, irányítja a felügyelet munkaszervezeté t, gazdálkodását, valamint a felügyeleti dolgozók feletti munkáltatói jogokat is gyakorolja. Az egyes szakmai területek irányítását a pénzpiacért és a tőkepiacért felelős két elnökhelyettes látja el. A felügyelet jogállásának ez a megoldása lehetővé teszi azt, hogy a felügyelet tevékenysége, intézkedései során a pénz- és tőkepiac biztonságos működésére tudjon koncentrálni, ugyanakkor a felelősség érvényesítése is egyértelmű a kormányzati, a monetáris és az érintett felügyeleti körben. Tisztelt Országgyűlés! Az értékpapírokról, befektetési szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat alapvető célja a befektetők védelme. Az eddigi szabályozás korszerűsítését elengedhetetlenné teszi az értékpapírpiaci fejlődés, a kereskedelem liberalizálása. Bár a kisbefektetők egy re tájékozottabbak a különböző befizetési formák tekintetében, a szolgáltatások fejlődése, a nagy port felvert bukások, visszaélések felerősítették az állami szabályozás felelősségét és fontosságát. Ebből kiindulva fontos célja a tervezetnek a felügyeleti munka hatékonyságának növelése. Ezért a javaslat újrafogalmazza az értékpapírforgalmazók piacra lépésével, valamint piaci tevékenységükkel kapcsolatos szabályokat. A mai előírásokhoz képest minden elemében szigorúbb és következetesebb szabályok célja az, hogy a már ma piacon lévő forgalmazók, illetve az ezután engedélyt szerző társaságok a mainál lényegesen nagyobb biztonsággal működjenek, tevékenységük mind a felügyelet, mind a nyilvánosság számára átláthatóbb, kontrollálhatóbb legyen. A tervezet az európ ai szabályozáshoz igazodva határozza meg a befektetési, szolgáltatási tevékenységek körét. A tevékenységek szakmai követelményekhez kötött engedély megszerzését követően végezhetők csupán. Lényeges iránymegjelölést ad a törvény azáltal, hogy deklarálja: a hitelintézetek megjelenhetnek a befektetési vállalkozások piacán is. Ha a felhatalmazás bővülése ma még nem is teljes hatókörű, a kormány szándéka az ebben az értelemben vett univerzális bankrendszer megteremtése. Már ma lehetővé teszi a törvénytervezet, h ogy a bankok a zárt körben kibocsátott értékpapírral eddig is folytatott kereskedelmi tevékenységükön kívül állampapírokkal saját számlára vagy bizományosként kereskedjenek, állampapírkibocsátásban részt vegyenek, a kibocsátással kapcsolatos szolgáltatáso kat nyújtsanak. Az úgynevezett származékos termékek körében a Budapesti Árutőzsdén túl a Budapesti Értéktőzsde piacán is tevékenykedhetnek. Az engedélyezésnek szigorú normatív követelményeket szab a törvényjavaslat. Igazolni kell a kellő személyi és tárgy i feltételek, valamint a tőke meglétét, be kell mutatni a különböző szabályzatokat. Ugyanakkor engedélyhez kötött a befektetési vállalkozásokban történő tulajdonszerzés. A befektetési társaság tevékenységének megszüntetéséhez, mivel itt a legsokoldalúbb sz olgáltatásra feljogosított fontos piaci szereplőről van szó, a gazdaság e területén különleges felelősséggel bíró pénzügyminiszter és jegybankelnök jóváhagyására van szükség. Rendkívül jelentős és a tőkepiac fejlődésére hosszú távon is kiható lépés annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy értékpapírt a jövőben kétféle módon lehet előállítani: a hagyományos nyomdai úton vagy elektronikus úton. A fejlett tőkepiacokon egyre dominánsabb az elektronikus értékpapírokkal folytatott kereskedelem. Ez a forma a ker eskedelem lebonyolításának gyorsasága és olcsósága miatt mind a kereskedőket, mind a befektetőket meghódította.
